Szentmisék rendje: Vasár- és ünnepnap 8:00, 10:30, 18:00 Hétköznap 7:30 és 18:00 (élő közvetítés) Gyónni a kegytemplom előtti parkban, a sátraknál lehet. A szent Antal nagy kilenced keddjein a szentmisék sorrendje: 8,00, 10,30 és 18,00.

b_200_150_16777215_00_images_kepek_teplom_0.jpgAz 1440-es években épített gótikus templommal egyidőben kisebb méretű kolostort is emeltek Csíksomlyón a ferences szerzetesek.

Ennek emlékét őrzi a mostani kolostor falába beépített gótikus ablakkeret a pincében, és egy gótikus portálé az alsó folyosón. Ez az ősi kolostor sok változtatáson és bővítésen ment keresztül, mígnem esedékessé vált egy nagyobb kolostor építése.
A kolostor mai alakjában az 1773-1779-es években épült. Már kezdettől fogva a templomot és kolostort erős falak övezték. Ide menekült a környék népe a XVI-XVII. században a sorozatos tatár betörések idején. A kolostort többször is felégették (1553, 1601, 1661, 1694 és 1705).
1661-ben a török-tatár túlerőnek nem tudtak ellenállni. A pogányok felgyújtották a templommal együtt a kolostort is. Igen sok embert megöltek, az életerőseket rabságba hurcolták. Többek között négy ferences esett áldozatul, négyet pedig fogságba vittek. Az áldozatokat a templom előtti tömegsírba temették.
 
b_200_150_16777215_00_images_kepek_kolosto5.jpgAz utolsó, keletről betörő tatár hordák 1694-ben ugyancsak pusztítással fenyegették a kolostort és a falak közé, menekült népet. P. Nizet Ferenc, belga származású szerzetes-tanár vezetésével, a diákok és a nép visszaverték a tatárokat. Érdekes az ebben a szembeállásnál, hogy a tanár papircsákót készíttetett a diákokkal, csatarendbe állította őket és Kissomlyó oldalában, a reggeli ködben olyan zajt és lármát csaptak, hogy a tatár betörők nagy hadsereget sejtve megfutamodtak. Ezt a pánikot kihasználva, a székely atyafiak nyomukba eredtek, szétverték őket. Még a tatár vezér fia is elesett a csatában. Ennek az ütközetnek emlékét őrzi a hosszúaszói Xántusz-kápolna, valamint a Csíkszentlélek határában lévő Véres-kép. Ettől fogva nem volt több tatárbetörés.
A kolostorban 1854-ig működött az 1675-ben alapított Kájoni-nyomda, itt folytak a híres passiójátékok, a kolostor volt az első iskoladrámák előadásának színhelye.
A kolostorban szervezték meg Csíkszék középfokú oktatását, 1668-tól. A 16-17. században a kolostor mellett képíró műhely is működött. A kolostor híressége a Ferences könyvtár, amelynek 1941-ben 124 ősnyomtatványa volt, ebből mára mindössze 6 maradt fenn. 1985-ben a kolostor nagy ebédlője (refektórium) falából elrejtett kéziratos könyvek kerültek elő, amelyek többsége azonban sajnos jóvátehetetlen károsodást szenvedett. A 14 restaurált kötetet, köztük a Kájoni-kódexet és 8 ősnyomtatványt a Csíki Székely Múzeum könyvállományába sorolták be. A kolostori levéltárban őrzik Losteiner Leonárd latin nyelvű munkáit (Transylvaniae et Siculae descriptio; Topographica) is.

Web Rádió:

Web Rádió app:

Aktuális témák:

Android - iOS