Szentmisék rendje: Vasár- és ünnepnap 8:00, 10:30, 18:00 Hétköznap 7:30 és 18:00 (élő közvetítés) Gyónni a kegytemplom előtti parkban, a sátraknál lehet. A szent Antal nagy kilenced keddjein a szentmisék sorrendje: 8,00, 10,30 és 18,00.

Bővebben: A Hármashalom-OltárA Hármashalom-oltár a csíksomlyói ferences kolostor területén épült 1996 őszén. Ugyanezen év november 24-én, Krisztus Király ünnepén avatták fel.

 
A Hármashalom-oltár tervét (Tátra-Mátra-Fátra) P. Bartók Albert gondolta ki. Az oltár-tervet Makovecz Imre budapesti műépítész készítette. Segítségére volt Bogos Ernő csíkszeredai műépítész, aki a tervezési és építési munkálatok levezetésében jelentős szerepet vállalt. Az építéshez szükséges összeg Gergely István plébánoson keresztül érkezett Budapestről. Az építési munkálatot a csíksomlyói plébánia egyháztanácsa végezte.
A pünkösdszombati ünnepi búcsús szentmisének a Kis- és Nagysomlyó-hegy nyergébe való kivitelét a zarándokok nagy létszáma tette szükségessé. 1992-ben anynyira megnövekedett a búcsúsok létszáma, hogy a templomtéren, de még az utcákban sem fértek el a zarándokok. A keresztalják elakadtak a Szék úton. Egyedüli megoldásnak a Somlyó-hegyi nyereg kínálkozott Így tehát az 1993–1996 közötti években egy ideiglenes emelvényen végezték a pünkösdszombati ünnepi nagymisét. 1997-ben kezdődött a szent szolgálat a Hármashalom-oltáron.
A 2015-ben végzett munkálatokkal meghosszabbítottuk a Hármashalom-oltár éle-tét, hogy még sok búcsús szentmise színhelye lehessen.
Bővebben: A Hármashalom-Oltár2019-ben a pápai szentmise (június 1.) követelményeinek megfelelően felújítottuk az oltár előtt álló pódiumot; liturgikus teret alakítottunk ki. A római bizottság kérése volt, hogy a kegyszobrot is helyezzük ki a helyszínre a pápai szentmise alkalmából, amely körülményes feladatnak bizonyult, de Isten segítségével sikerült megoldanunk. Kivakoltuk az oltár sekrestye részét, hogy alkalmas legyen a koncelebráló főpapok számára. Itt egy elválasztásra is szükség lett, ahol a technikai stáb legszükségesebb felszerelése kapott helyet.
Az oltár fölé emelkedő apostoli kereszt egyik szára elkorhadt, ezért kicseréltük. A tetőzetet védőanyaggal kezeltük, hogy ezzel egyben szebb legyen, és ne tűnjön kopottnak. Az ünnepséghez szükséges tereprendezést is elvégeztük, és földdel töltöttük fel az építmény mögötti területet, így jobban kidomborodott a hármas halom.

Bővebben: Jézus-hágóA Kissomlyó-hegy aljától a meredek oldalon út vezet a Salvator kápolnához. Ezen az úton vannak felállítva a keresztút stációi, amelyeket a búcsús nép szívesen jár végig, imádkozva a keresztútat. Jézus hágójának nevezik ezt a székelyek. Vannak közben más régi kőkeresztek is, amelyeket Stációs kereszteknek hívnak és előttük gyakran imádkoznak. A Csíksomlyóra zarándokló nép az egész Kissomlyó hegyét szent hegynek tartja.

Bővebben: A Szent Antal kápolnaAz 1661-es tatárdúlás elől a somlyói kolostorból kimenekült egy Mák János nevű ferences testvér, és elrejtőzött a Kissomlyó hegyének oldalában, a kökénybokrok közé. Onnan nézte végig a tatárok pusztítását.

Bővebben: A Salvator kápolnaA Salvator-kápolna építésére vonatkozó hiteles adat nem áll rendelkezésünkre. Losteiner Leonárd ferences történetíró adatai szerint „Capistrán János és a nagy Hunyadi 1456-ban, a Megváltó átváltozásának napján, augusztus 6-án, a Salvator nevét segélyül híva nyerték meg a csatát”, vagyis a nándorfehérvári győzelem emlékére épült. Az egyhajós, boltozott, négyszögletes szentélyű középkori kápolna a XV. század második felének alkotása. 1680 körül bővítették Mikes Kelemen háromszéki főkapitány és Kálnoki Sámuel erdélyi kancellár támogatásával.

 
Bővebben: A Szenvedő kápolnaA Salvator-kápolna keleti oldalán található a Szenvedő Jézus kápolnája, amely talán az Árpád-korból való. Orbán Balázs így ír e kápolnáról: „Jézus ostorozásának tiszte-etére épült ismeretlen időben.” Írásos feljegyzés csak a 17. századból van, amikor 1661-ben a tatárok lerombolták, és 1678-ben a ferencesek újjáépítették.
A kápolna egy kis fülke, amelynek nyugati oldalán olvasható latin nyelvű falfelírása a szünet nélkül megújuló, áhítatos imára hívja fel a zarándokok figyelmét:
sIne Inter MissIone orodItIs Deo In LoCo Isto et Plae oratIones Vestrae AtqVe sUspIrIa non erUnt InanIa
                  vagyis
Ezen a helyen szünet nélkül imádjátok az Urat és könyörgéseitek  nem lesznek hiábavalók

A kápolnában az oszlophoz kötözött Jézus szobrát őrzik. A kivételes szépségű szobor 1810-ben készült. Jézust térdelő alakban ábrázolja az alábbi felirattal:  B/áró Hent/er Ant/al: és G/róf Hal/ler Anna 1810 ajánlotta.
Bővebben: A Szenvedő kápolnaA szobor hátterében ugyancsak a szenvedő Jézust ábrázoló vászonkép van a falra helyezve. Ezen a helyen látható, egy régi koporsóban, a fából faragott Krisztus-szobor. A hagyomány szerint ebbe a kápolnába zárkózott be, böjtölt és ostorozta magát az a bűnös ember, aki bűnbánatot akart tartani, és vezekelni akart bűneiért.

 

Kissomlyó-hegy

A csíksomlyói kegyhely közelében magasodik fel a Kissomlyó-hegy. Szent hegynek tartja a néphagyomány, mivel évszázadok óta imádkozva járja körös-körül a zarándokok serege. Oldalában keresztek vannak felállítva, keresztúti állomások, és a hegytetőn három kápolna, amelyeknél ugyancsak ájtatoskodnak a búcsújáró keresztények.

Aktuális témák:

Untitled 1

Csiksomlyó play-app