* Csíksomlyói segítő Szűz Mária könyörögj érettünk! *

Bővebben: Nyomda1675- ben P. Kájoni János ferences polihisztor nyomdát alapított Csíksomlyón. Egyrészt, hogy saját műveit, másrészt az iskolának szükséges tankönyveket kinyomtathassa. Ez a sajtó, amely a múlt század végéig működött, fontos művelődéstörténeti tényezőt jelentett a székelyföldi és a moldvai katolikusok számára. Nyomdájában először a "Cantionale catholicum" című énekeskönyvet nyomtatja ki 1676-ban. Három évvel később kap engedélyt arra, hogy tankönyveket is előállítson. Egy lengyelországi főpap mond dicsérő köszönetet jeles tankönyveiért.  A magyar szabadságharc idején, 1849-ben itt nyomtatták a Hadi Lapot és itt készült több forradalmi kiáltvány (a kézisajtó ma a kolozsvári múzeumban látható). 

Bővebben: KönyvtárAz elmúlt századok alatt a ferences barátok, nagy gonddal, sok fáradsággal Csíksomlyón több ezer kötetes könyvtárat hoztak létre. Története a XV. századra megy vissza. Könyvtáruk Erdély egyik legértékesebb és legggazdagabb egyházi gyűjteménye volt. A fennmaradt 96 ősnyomtatvány, a festett pergamen kódexek, a XVI-XVII. századi könyvritkaságok - köztük számos régi magyar nyomtatvány -, és a kéziratos kötetek adják e gyűjtemény értékét. A ferences barátok Csíksomlyón összegyűjtött könyvtára az egyetlen fennmaradt középkori eredetű erdélyi magyar könyvgyűjteményünk. A csíksomlyói ferences templomról, könyveiről a legrégibb említést egy 1444-ben kelt pápai bulla őrzi. Nem kis meghatottsággal olvassa a ma embere a kishíján hat évszázada kelt szöveget, mellyel a híveket a templom javára szolgáló adakozásra, liturgiai felszerelések, sőt könyvek adományozására szólítják...

 
 

Bővebben: Iskoladráma, Misztériumdráma és Passziójáték CsíksomlyónAz iskoladráma tanintézetekben diákok által előadott vallásos-morális célzatú, általában bibliai vagy történeti tárgyú színjáték. A középkori vallásos színjátékokból alakult ki, majd elvilágiasodott. Szerzője általában az iskola tanára. Már a középkor rendi iskoláiban előfordult.   A csíksomlyói gimnáziumban az 1721-1774-ig tartó iskolai években rendszeresen adtak elő a diákok iskoladrámákat (színműveket). Ezeket a színműveket évről-évre a tanárok írták, vagy a mástól átvett darabokat átdolgozták és úgy kerültek előadásra. Ez volt a népszínmű első formája a Székelyföldön.

 

Bővebben: A csíksomlyói ferences kolostorAz 1440-es években épített gótikus templommal egyidőben kisebb méretű kolostort is emeltek Csíksomlyón a ferences szerzetesek.

Ennek emlékét őrzi a mostani kolostor falába beépített gótikus ablakkeret a pincében és egy gótikus portálé az alsó folyosón. Ez az ősi kolostor sok változtatáson és bővítésen ment keresztül, mignem esedékessé vált egy nagyobb kolostor építése.
A kolostor mai alakjában az 1773-1779-es években épült. Már kezdettől fogva a templomot és kolostort erős falak övezték. Ide menekült a környék népe a XVI-XVII. században a sorozatos tatár betörések idején. 1661-ben a török-tatár túlerőnek nem tudtak ellenállni. A pogányok felgyújtották a templommal együtt a kolostort is. Igen sok embert megöltek, az életerőseket rabságba hurcolták. Többek között négy ferences esett áldozatul, négyet pedig fogságba vittek. Az áldozatokat a templom előtti tömegsírba temették.
 
Bővebben: A csíksomlyói ferences kolostorAz utolsó, keletről betörő tatár hordák 1694-ben ugyancsak pusztítással fenyegették a kolostort és a falak közé, menekült népet. P. Nizet Ferenc, belga származású szerzetes-tanár vezetésével, a diákok és a nép visszaverték a tatárokat. Érdekes az ebben a szembeállásnál, hogy a tanár papircsákót készíttetett a diákokkal, csatarendbe állította őket és Kissomlyó oldalában, a reggeli ködben olyan zajt és lármát csaptak, hogy a tatár betörők nagy hadsereget sejtve megfutamodtak. Ezt a pánikot kihasználva, a székely atyafiak nyomukba eredtek, szétverték őket. Még a tatár vezér fia is elesett a csatában. Ennek az ütközetnek emlékét őrzi a hosszúaszói Xántusz-kápolna, valamint a Csíkszentlélek határában lévő Véres-kép. Ettől fogva nem volt több tatárbetörés.

Alkategóriák

Szent Ferenc fiai a 13. században jelentek meg Erdélyben. Az Assisi Szent Ferenc reguláját követő szerzetesrendnek különleges szerepe volt Erdély sajátos kulturális-lelki arculatának a kialakításában. Az alapító szabályait követő barátok teljes szegénységet fogadtak, alamizsnából éltek, és fő feladatuknak az Ige terjesztését, a prédikálást tekintették. A rend először a fejlődő szász városokban gyökerezett meg: 1270 körül épült a besztercei templom, 1300-ban említik a nagyszebeni kolostort, 1300 körül létesült Szászváros ferences rendháza. A ferencesek a Szászföld után a Székelyföld központjában, Marosvásárhelyen is kolostort alapítottak a 14. század elején. A csíksomlyói obszerváns ferences templom és kolostor alapítása és építése feltehetően Hunyadi János korára esik. Bár erről közvetlen adat nem maradt ránk, nagyon valószínű, hogy megvalósításában és építésében a kormányzó is közreműködött. A templomról először a 15. század negyvenes éveiben írtak. Az 1444. évi levelében IV. Jenő pápa hétévi búcsút engedélyez azoknak, akik Sarlós Boldogasszony napján meglátogatják az épülő ferences templomot, és annak javára adakoznak. A csíki ferencesek Boldogságos Szűz Mária templomát és kolostorát a moldvai katolikus misszió háttereként és hídfőjeként is alapították. A 16. század első felében a csíksomlyói kolostor volt az egyetlen erdélyi ferences rendház, amely túlélte a reformáció korát. Így, a protestáns fejedelemség idején a somlyói barátok missziós tevékenységet folytattak a katolikus székelység és a moldvai csángó-magyarok körében. A századok folyamán a franciskánusok temploma és kolostora a vidék művelődési, szellemi központjává vált. A ferencesek kezdettől fogva tanították a nép fiait, először csak alsó fokon, később gimnáziumi szinten. Itt írták és játszották a híres iskoladrámákat. Az iskolai színjátszás emelte a gimnáziumi oktatás színvonalát, és kulturális feladatokat is ellátó, missziós jellege volt. E színjátszásnak egyben nagy tömeghatása volt a katolikus székelyekre, akik mindenhonnan a Szűz Anyához zarándokoltak, és akiknek közösségi érzését is fokozta a közös élmény és ünnepi találkozó. A letűnt századok alatt, nagy gonddal, sok fáradsággal, a ferences barátok Csíksomlyón több ezer kötetes könyvtárat hoztak létre. Története a 15. századra megy vissza, és Erdély egyik legértékesebb katolikus gyűjteménye. A ferences atyák a székelyföldi és moldvai missziós tevékenységgel, a pünkösdi búcsúval, az érdekes összetételű, folyamatosan gyarapodó könyv gyűjteményükkel, az iskolai tanítással, valamint a nyomdászattal többszörösen is bevésték csíkszéki megtelepedésük helyének nevét a nemzet emlékezetébe.

Forrás: Muckenhaupt Erzsébet

Web Rádió:

Web Rádió app:

Aktuális témák:

Android - iOS