Áldott Húsvéti Időt * Csíksomlyói segítő Szűz Mária könyörögj érettünk! * 2 %-os űrlap letölthető * Hálás köszönet a jótevőinknek *

A búcsújárás története

Eredete:

A boldogságos Szűz Mária tisztelete egykorú a ferencesek letelepedésével Csíksomlyón, amely az 1440-es években történt. Az első, gótikus templom pátrónájának a Sarlós Boldogasszonyt, vagyis Szűz Mária látogatása Erzsébetnél titulust választották.
Már az első évtizedekben elkezdődött Szűz Mária tisztelete, ami abban állt, hogy a templombúcsú napján a környék népe összegyült Csíksomlyón. Rövidesen szokássá vált, hogy az évközi Mária ünnepeken is jöttek hívek a szomszéd helységekből Szűzanyát köszönteni. 1444-ben IV. Jenő pápa a templom építéséhez nyújtandó segítségre biztatja a híveket és arra hivatkozik, hogy “igen sok nép jár Somlyóra, Szűz Máriát tisztelni.” Ez a Mária-tisztelet gyarapodott az idők folyamán.
Különösen általánossá vált, amikor a gótikus templom egy szép Mária szoborral gazdagodott az 1510-1520-as években. Ezáltal úgy érezték a hívek, hogy a Szűzanya valósággal velük van, közöttük lakik.

Kiteljesedése:

 1567-ben éppen ezért gyültek össze a székelyek Csíksomlyóra, pünkösdszombatján, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem erőszakkal akarta kényszeríteni az unitárius új hit elfogadására. A gyergyói, csíki és kászoni népek itt gyülekeztek, Csíksomlyón és kérve a Szűzanya hathatós közbenjárását, innen indultak a Hargitára, megvívni a hitük védelmére megszervezett csatát. A győzelem után visszatértek Csíksomlyóra hálát adni Istennek és a Szűzanyának a segítségért. Megfogadták, hogy ennek emlékére minden pünkösdszombatján egységesen elzarándokolnak Csíksomlyóra a Szűzanya tiszteletére. Így indult el a pünkösdszombati nagy zarándoklat, amelyet a mai napig hűségesen gyakorol a hívő székely nép.
A századok folyamán sok nyomorúságot szenvedtek a székelyek, változtak az idők és szokások, csak ez nem változott: a zarándoklat Csíksomlyóra és a Szűz Mária tisztelete. Igaz az is, hogy a Szűzanya soha nem hagyta el hű gyermekeit, mindig megsegítette azokat, akik hozzá folyamodtak. Kimondhatatlan sok csoda és imameghallgatás történt és történik napjainkig a Szűzanya közbenjárására. Éppen ez adja Csíksomlyónak a kegyhely jellegét.
Voltak idők, amikor háborúk, vagy gáncsoló rendszerek zavarták az ősi szokás rendszeres gyakorlását. De mihelyt megszüntek az akadályok, hiánytalanul helyre állt a rend. A makacs székely, amit egyszer bevett a fejébe, életvitelébe, egykönnyen nem mond le róla. Most is ez az ősi érzés vezérli: amikor elérkezett a pünkösd ünnepe, - mint a vándormadár érzi, hogy indulnia kell délre, - a hitbuzgó székely is így érez: Édesanyja hívja és várja Csíksomlyóra. Mennie kell!

A jelenben:

 1990 óta oly tömegesen jön a népek áradata Csíksomlyóra, hogy a kegytemplomban, vagy a templom előtti téren nem férnek el. Megrekednek a Szék útján, ha nem tudunk segíteni a problémán. Ez történt 1992 pümkösdjén. Az utóbbi években, 250-300 ezerre becsülik a pünkösdszombati zarándoklat résztvevőit. Úgy oldottuk meg a kérdést, hogy a Kis- és Nagysomlyó hegy közötti térségben építettünk oltárt és ott vesz részt közös szentmisén a zarándokok nagy tömege. Természetesen hangszórón közvetítjük a szentmisét és egyéb imákat, vagy hirdetéseket. Csodálatos, megható ennyi hívő ember közös imája és éneke. - Megjegyzem: a kegytemplomba, vagy a kegyszoborhoz a búcsúsok kis hányada juthat el csak. De - mindig megmagyarázzuk, - hogy ennek ellenére érvényes a búcsújárásuk. Érvényessé teszi az a mély hit, a Szűzanya iránti gyermeki tisztelet, amely elhozza őket Csíksomlyóra. Az út fáradalma, a több féle kényelmetlenség, a nap heve, vagy éppen az eső megáztatása, s nem utolsó sorban a szentségekhez járulás, szentmiséken való részvétel, sok-sok ima és ének. Amikor a búcsúról haza érkeznek a zarándokok, úgy fogadják otthon maradt szeretteik őket, mint akik győztes csatából tértek vissza. A búcsúból hozott emléktárgyból a Szűzanya üzenetét és áldását érzik ki és veszik lelkükbe. Még annyit kívánok megemlíteni, hogy a búcsúból kizöldült nyírfaágakat visznek haza búcsús emlékül. Ez bizonyára a hargitai győzelemre emlékeztet, amikor is zöld nyírfaágakkal díszítették fel győzelmi lobogóikat őseink, amikor levonultak a Hargitáról Csíksomlyóra, hálát adni a győzelemért Istennek és a Szent Szűznek.
A búcsújárás kiváltsága képpen a kegytemplomot XII. Piusz pápa KISBAZILIKÁVÁ nyilvánította 1948-ban.
 
 

Web Rádió:

Web Rádió app:

Web Rádió:

Android - iOS

Katt ide! 20 Kbps

Katt ide! 50 Kbps

Aktuális témák:

Android - iOS