Áldott Húsvéti Időt * Csíksomlyói segítő Szűz Mária könyörögj érettünk! * 2 %-os űrlap letölthető * Hálás köszönet a jótevőinknek *

Hármashalom Oltár

Épült:  1996. őszén.

Felavatták: 1996. november 24-én, Krisztus Király ünnepén.
A szertartást végezte Borbély Gábor főesperes. Koncelebráló papok voltak: Dr. Ágoston Ferenc teológiai tanár, P. Bartók Albert házfőnök, Szakács Lakos a Segítő Mária Gimnázium igazgatója, Gergely István, csíksomlyói plébános, Pénzes József plébános. Fr. Imre és Fr. Vince ferences testvérek. Résztvevő hívek száma: 350.
Megnyító beszédet mondott Borsodi László a szentpéteri plébánia gondnoka.
 
A Hármashalom oltár tervét (Tátra-Mátra-Fátra) P. Bartók Albert gondolta ki. A felépítési tervet Makovecz Imre budapesti műépítész készítette. Segítségére volt most és a későbbi módosításokban Bogos Ernő csíkszeredai műépítész, aki a tervezési és építési munkálatok levezetésében jelentős szerepet vállalt.
A finanszirozást végezte Gergely István plébános, aki a budapesti kormányzati szervektől kieszközölte a pézbeli támogatást. Ilyen vezető urak voltak: Tirts Tamás, a FIDES elnöke, Tabajdi Csaba, külűgyi államtitkár. A segélyt, részben, vagy egészben a Magyarországi Országos Lelkipásztori Intézet adományozta.
Az építési munkálatot végezte a csíksomlyói plébánia egyháztanácsa, Török Dénes és Erőss István vállakozók vezetésével, az ő munkacsoportjukkal.
Gergely István plébános tett is fel egy táblát, amelyen az van írva, hogy a Hármashalom oltárt „építette a csíksomlyói egyháztanács.” A dolog azonban sántít, mert elfeledte oda írni, kinek az adományából?
A Hármashalom oltár építménye a csíksomlyói ferences kolostor területén épült föl. (Telekkönyvileg). A nyeregben összesen 3 Ha és még ¾-ed Ha a kolostoré. Szóbeli megegyezés jött létre Gergely István plébánossal, hogy az oltáremelvényt a pünkösdi búcsú alkalmával csak a ferencesek használhatják, más alkalommal a plébános is.
 
A pünkösdszombati búcsús ünnepi szentmisének kivitelét, a Kissomlyó és Nagysomlyó hegyének nyergébe a zarándokok nagy létszáma tette szükségessé.  T.i. 1990-1992 években a templom előtti téren, szabadtéri oltáron végezték a szentmisét. 1992-ben úgy megnövekett a búcsúsok létszáma, hogy a templomtéren, de még az utcákban sem fértek el. A keresztalják elakadtak a Székúton. Ekkor határoztuk el, hogy segíteni kell a bajon. De hogyan? – Egyedüli megoldásnak kínálkozott a Somlyóhegyi nyereg. P. Bartók Albert atyával kimentünk a Hegyre, számot vetettünk, hol lenne a legalkalmasabb az oltáremelvény helye, hogy a nép jól oda láthasson. A legmegfelelőbbnek itélt helyen ácsmesterekkel felépíttettünk egy kaliba-stilusú emelvényt, és karszalagos rendezők irányításával kivezényeltük a búcsús zarándok tömeget a nagymisére. Bálint Lajos, akkori püspök nem helyeselte ezt a tervünket, de az 1993 pünkösdszombati ünnepi szentmise után kijelentette:  „Valóban jó megoldás volt!”
Így tehát az 1993-94-95-96-os években a kalibaemelvényen végeztük a pünkösdszombati ünnepi nagymisét. 1997-ben kezdődött a szent szolgálat a Hármashalom emelvényen.
 
Fölmerült még egy kérdés:  Áldozatul esett a hagyományos uton való pünkösdszombati körmenet, ami a búcsúnak lényeges része. Mi azt feleltük, hogy külső formájában valóban sérült, de a szent hegyre való felvonulás, a szentmise után való lejövetel tökéletesen helyettesíti a körmenetet. Azonkívül a főpapság a Kordonnal most is fölvonul a Szálvátor kápolnához és ott eléneklik a hagyományos Egészen szép vagy Mária éneket, a főpap áldást ad a népre és onnan jönnek le az oltárépítményhez. Ilyen formában most is meg van a körmenet egyik lényeges része.
            Összefoglalta P. Márk József OFM, az esemény szemtanúja.

 

Web Rádió:

Web Rádió app:

Web Rádió:

Android - iOS

Katt ide! 20 Kbps

Katt ide! 50 Kbps

Aktuális témák:

Android - iOS