* Csíksomlyói segítő Szűz Mária könyörögj érettünk! * 2 %-os űrlap letölthető. Köszönjük a támogatást !

Kegyszobor és búcsújárás

 

Szűz Mária Kegyszobra Csíksomlyó legértékesebb műkincse.Azt mondják róla, hogy a világon a legnagyobb kegyszobor. Magassága a koronával együtt 2,27 méter. Hársfából van faragva, gipsszel és festékkel bevonva. Az idők folyamán volt újra festve, amelyet mutat a lekopott helyeken a festékréteg. Századunkban már tiltva volt, ma is tilos bármilyen módosítás, vagy festés a kegyszobron. Keletkezéséről nincsen történelmi igazoló irat. Megsemmisült a tatár pusztítások alkalmával. Szakértői vizsgálat alapján próbálnak a tudósok véleményt alkotni az eredetéről. Stilusából itélve középeurópai reneszánsz alkotás. Keletkezését az 1510 - 1520-as évekre teszik. ( Dr. Balogh Jolán). Ebben a korban élt és müködött, sőt faragászati iskolát tartott fenn Nagyszebenben és Brassóban Veit Stoss alkotóművész. Úgy itélik, lehet, hogy az ő, vagy növendékeinek a műve. 
 De van egy közelebbi feltételezés is: Megtörténhet, hogy a kegyszobor faragója egy csíksomlyói ferences tanító, vagy növendék. T.i. Csíksomlyón a barátoknak volt faragó és festő műhelye abban az időben. Később is fennállott ez az intézmény, amelyet akkori kifejezéssel képíró iskolának neveztek. Ezen elméletnek tartói arra hivatkoznak, hogy a Madonnának székely leány arca van. Fiatal lány-arc. Köztudott dolog, hogy a németországi templomok Mária-szobrai középkorú nőt ábrázolnak.
Azt is sejtetik a kutatók, hogy semmi féle név, vagy megjegyzés nincs a kegyszobron. Egy ferences testvértől kitellett, hogy alázatosságból nevét elhallgatta. Dr. Balogh Jolán műértő párhuzamot von abban a korban keletkezett, a csíki templomokban található Madonna szobrok és festmények stílusa között. Hasonlóság alapján állítja, hogy Csíkban kellett léteznie egy faragó - festő iskolának. A legvalószínűbb, Csíksomlyón.
 A moldvai csángó-magyarok között is fennmaradt egy hagyomány amely szerint a Kegyszobor Bizáncból került volna Bákóba, onnan menekítették a török invázió elől Csíksomlyóra. Ez a legvalószínütlenebb hagyomány. Ebben az esetben bizánci stílus jellemezné a szobrot.
Arra hivatkoznak: azért járnak a moldvai csángók a pünkösdi búcsúra, mert tőlük került Somlyóra a kegyszobor. Valójában a somlyói ferencesek missziós tevékenységének a következménye a szorosabb kapcsolat a barátokkal. Hiszen a Moldva és a Szeret összefolyásánál, majd később Bákó városában kolostoruk volt a somlyói ferenceseknek, hosszú időn át. A XVI - XVIII-ik században, sőt azután is, rendszeresen átjártak a ferencesek a Kárpátokon, a csángó falvakba, lelkiekben való ellátásra, a hitben való megtartásra. 
Mit ábrázol a kegyszobor?     -   A “Napba öltözött Asszonyt”. (Sz. János ap. Jelenések, 1, 1.)
Már a III. században tagadni kezdték az eretnekek Szűz Mária Istenanyaságát. A középkorban megismétlődött ez az eretnek tanítás. Különösképpen a bogumilok és a husziták körében. ( Bálint Sándor: Sacra Hungaria, Szeged, 1943.) A katolikus alkotóművészek ebben a korban, mintegy hitvallásnak szánták a Szűz Mária ilyen formán való ábrázolását: a Nap sugaraiba öltözött Istenanyát, karján a Gyermekjézussal, lába alatt a hold, fején 12 csillagból koszorú. A Madonna lába alatt lévő hold képébe egy torz emberarc van mintázva. Azt mondják, hogy ez Áriusnak, a Szűz Mária istenanyasága tagadójának a képe. Még királynőként is ábrázolja alkotója: fején királynői koronával, jobb kezében jogarral. A Kegyszobor, Mária és Jézus fején lévő koronákról megjegyezzük, hogy ezen eredeti koronákon kívül, a XVIII. század végén, Battyhány Ignác, erdélyi megyéspüspök ezüstkoronákat készíttetett és attól fogva legalább 150 éven át ezen ezüst koronák diszítették a Mária és Jézus fejét. Most a kolostor kincstárában őrzik az értékes ereklyéket. Megjegyezzük, hogy Battyány Ignác püspököt az indította a fenti jótéteményre, hogy kérésére, a Szűzanya
közbenjárására meggyógyult fájós lába. A fogadalmi emlékek tábláján a nagy ezüst    lábforma a nagy püspök adománya, gyógyulásának emlékére. Ugyancsak Battyhány püspök az, aki a somlyói barátok kérésére alapos vizsgálatot rendelt el a Szűz Anya kegyhelyén történt csodákról, csodás gyógyulásokról (1798-ban) és “Csudákkal jeleskedő segítő Mária ” címet adta a kegyszobornak. (Boros F: Csíksomlyó, a Kegyhely c. könyve, 64. oldal.)
           Még igen sok csodás esemény és imameghallgatás van leírva az említett könyvben, amit nem kívánunk mind felsorolni. Néhány jellemző csodát, imameghallgatást, vagy éppen legendás eseményt mégis megemlítünk. Valamikor, a XVI - XVII. században a Szűzanya fején lévő koronát két felől két angyal tartotta kezében, a fejtől k.b. 20-25 cm. magasan. Amikor az angyalok ráengedték a kegyszobor fejére a koronát, valami katasztrófa fenyegette a kolostor lakóit, vagy a népet. Ez be is következett. - Amikor a hívek úgy látták, hogy szomorú a Madonna arca, ugyancsak valami vészt, vagy háborút jelzett. - Az 1626-os években egy jezsuita missziónárius Somlyóra jött és itt beszélték a népek, mi történt a közelmultban: Szentmise közben fehér ködgomolyag jött ki a sekrestyéből, körözött a kegyszobor fölött és néhány kör után a templomban lévő hívek fölé szállt és ott eloszlott. Természetesen, a hívek nagyon megrémültek. Az nincs följegyezve, hogy mit jelentett ez a látvány. - 1746 december 26-án és 1747 január 8-án, - mindkét esetben ugyanaz a jelenet történt. - A szentmise alatt a Szűzanya karján lévő kis Jézus kezében fellálgolt a toll-díszvirág. Sokáig lángolt és azután kialudt. A hívek azt hitték, hogy a gyertyától meggyúlt a kegyszobor. A jelenet után megvizsgálták, de a kis Jézus kezében lévő toll-díszvirágon, vagy a kezén a perzselésnek még nyomait sem találták. Ezt az eseményt hivatalos kivizsgálás követte az egyház részéről, a plébános, a gondnok és több szemtanú bizonyításával. (Losteiner: Chronologia 556.p.)   -    Az 1661-es tatár-török pusztítás alkalmával a kegyszobrot nem sikerült elrejteni, amit bizonyít a következő legendás történet: A tatár pusztítók behatolva a kolostor falai mögé, felgyújtották a templomot és a vele egy födél alatt lévő kolostort. A kolostor udvarába menekült népet halomra gyilkolták. Csak az erőseket kimélték meg, akiket rabságba hurcoltak. A templomban elrejtőzött nép a kegyszoborhoz menekült és könyörgött a szent Szűzhöz, hogy védje meg őket. A tatár vezér látta, hogyan bújnak a kegyszoborhoz az emberek, gondolta, hogy ez a szobor valami nagy kincs lehet. Elhatározta elszállítását. De amikor szekérre tetette, négy, hat, de nyolc ökör sem tudta megmozdítani a szekeret. Akkor ledobatta a szobrot és kardjával hozzá vágott. (A kegyszobor nyakán és homlokán most is látható a vágás és karcolás helye). A tatár vezérnek karja megbénult és erre megrémülve, elmenekült. - Tehát a kegyszobor a felgyújtott templomban volt. Tüznek, vagy füstnek nyoma sincs rajta. Hát ez nem nagy csoda?
Rendkívül sok csoda és imameghallgatás történt századokon át, a kegyszobor előtt bizalommal elmondott kérés hatására. Beteg, reményvesztett, súlyos problémákkal küzködő emberek nyertek vigasztalást és gyógyulást testi-lelki sebeikből. Ennek emlékét hirdeti a fogadalmi tárgyak táblája a nagy oltár fölött. Lent pedig, 1945-től napjainkig, a márványtáblák tömkelege. Mind megannyi bizonyítéka, hogy mindaz, aki hittel és bizalommal fordul Jézus szent Anyjához segítségért, meghallgatásra talál. Ebben van a kegyhelynek csofálatos varázsa. 

A kegyszobor érintése, simogatása.

Megemlékezünk még némely népi hagyományról, szokásról, amelyek a búcsújáró helyeken, a kegyszoborral, vagy a történelemmel kapcsolatban maradtak fenn a gyakorlatban:
Általános népi hit és hagyomány, hogy a kegyszobor megérintése, simogatása kegyelemmel jár és hatásos eszköz, hogy a Szűzanya meghallgassa a hívő kérését. Ez a világ minden búcsújáró helyén gyakorlatban van. Pl. Lourdesban, ahol a barlangnál lévő Mária-szobrot nem érik el a zarándokok, olyan magasba van helyezve, az alatta lévő sziklát simogatják, csókolgatják.
Bálint Sándor, a népi szokások, hagyományok kutatója és ismerője a következő, az Egyház által is elfogadott magyarázatát adja ennek a gyakorlatnak. (Sacra Hungaria, 102-103.o.)
“ A dolgok, kultikus szertartás álatal már a pogány népeknél is mágikus színezetet nyertek (tabu, totem, stb.), a katolikus gyakorlatban pedig szentelménnyé válnak, amelyeknek az egyházi felfogás, meg a belőle fakadó jámbor néphit értelmében egyaránt különleges foganatosságuk, kegyelemközlő erejük van. A kölünböző tárgyak, a szentelés és áldás által karizmatikus jelleget nyernek. Az Egyház tehát a régiek szimbólikus természetszemléletét elismerte, megszentelte, művészetében és liturgia-rendszerében fölhasználta. Így keletkeztek az Egyházban a szentelmények. ( Vizszentelés, gyertyaszentelés, tárgyak megáldása...) - A szentelmények át meg átszövik népünk személyes életét, mindennapi munkáját. Egészséget és oltalmat közölnek a bennük bízókkal.” - Ezért van az, hogy a búcsújáró helyeken megszenteltetik pappal kegytárgyaikat, (rózsafüzért, imakönyvet, vallásos érmeiket), elviszik a kegyszoborhoz és hozzáérintik. Úgy érzik és úgy tudják, hogy a szentelményből és kegyszoborhoz érintett tárgyakból misztikus kegyelem árad rájuk és mindazokra, akiknek otthon átadják. Nagyon sokszor magukkal viszik a búcsúra otthon maradt betegeik ruháit, tárgyait, hozzáérintik a kegyszoborhoz és a Szűzanyának ajánlják őket. A hívő keresztény tudatában van annak az igazságnak, hogy Szűz Mária, Jézus Anyja közben tud járni Szent Fiánál az égben, teljesíteni tudja kéréseiket. Az imameghallgatásnak egyetlen titka az erős hitben és fenntartás nélküli bizalomban rejlik. Az emberben lévő misztikum, amellyel kéri és fogadja az Istentől jövő jelzéseket, kegyelmeket, olyan tényező, amelyet a mai fejlett tudomány és teknika sem tud megmagyarázni, vagy túllicitálni. Nagy titok az ember, még nagyobb titok az ember szellemi világa.
Milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak a kegyszoborhoz érintett szentkép erejének, álljon itt a következő feljegyzett történet:
1749 júniusában Szentiványi Mihály felesége Boros Zsuzsanna Lövéte mellett, a kirulyi fürdőben tartózkodott unokáival. Néhány nap múlva a harmadik unoka, Tamás, aki kb. 7 éves lehetett, mindenki megrőkönyödésére hirtelen meghalt. A szerencsétlen nagyanya tanács és remény nélkül állott a rengeteg erdő közepén. Környezetét megkérte, menjenek Lövétére és a halott gyermek részére hozzanak koporsót. Ő pedig bement a halott gyermekhez és imakönyvéből kivette a boldogságos Szűz csíksomlyói képét, rátette a halott gyermek testére és trédre borulva kérte a Szent Szűz közbenjárását. Három óra múlva a körülállók nagy rémületére a halott gyermek felébredt. A nagyanya hírvivő útján értesítette a Szebenben tartózkodó édesanyát és kérte, hogy hálából, készíttessen akkora emléktárgyat ezüstből, mint amekkora az az imakönyv volt, amelyből kivette a képet. El is készíttette és átadta egy ferences atyának, aki elhozta Somlyóra.(Losteiner: Chronologia 559 p.)

A kegyszobor öltöztetése:

Mint érdekességet ismertetjük azt is, hogy a kegyszobrot századokon át öltöztették. Mit jelent ez? 
Díszes ruhát készítettek a kegyszobor számára. A liturgiai időszaknak megfelelően, adventben és nagyböjtben lilla színű, karácsony és húsvét időszakában fehér, nagypénteken fekete, pünkösdkor piros, évközben zöld színnű öltözéket adtak rája. A XX. században csak a kis Jézust öltöztették. Az 1960-as évektől nem öltöztetik a kegyszobrot, sem a Gyermekjézust. Sokszínű kis ruhácskái most a sekrestye raktárjában vannak eltéve, örök emlékül.

A búcsújárás hagyománya és pszihológiája.

Már a régi pogány népek szerették a közösségi ünnepléseket. Így a körmeneteket, felavatási ünnepeket, tömeges szórakozási összejöveteleket. (Amfiteatrumok, lovagi tornák, kocsiversenyek.) Körmenetet tartottak isteneik tiszteletére. (Napisten tiszteletére. Ezt alakította át az Egyház a Gyertyaszentelő Boldogasszony napján tartott gyertyaszentelői körmenetté.) “A fény” ünnepe... “A világ Világossága” ünnepe.
Bálint Sándor írja:  “A vallásosság az emberiségnek mindig alapvető élménye volt. A templomok, a kolostorok döntő hatást gyakoroltak egy-egy vídék, táj népére, nemcsak vallásos, hanem egyéb vonatkozásban is. A búcsújáró helyek hatása még mélyebb és elevenebb. A búcsújárás a katolikus népnek egyik legjellemzőbb megnyilatkozása.” (B.S. SacraHung.)
A székelységnek az ősöktől kapott drága hagyománya, amelyet évszázadokon át gyakorolt, a búcsúrajárás Csíksomlyóra. Úgy beidegződött a vallásos emberek agyába, hogy “jön a pünkösd, menni kell a csíksomlyói búcsúra,” mint a vándormadárnak, amikor eljön a költözködés időszaka. Ő úgy érzi, menni kell!
Van egy kifejezett pszihológiája a búcsúra menésnek: a közösségi élmény. Amint gyülekeznek, templomi lobogók alatt felfejlődnek, ahogyan vonulnak az utakon, a falvakon, imádkozva, énekelve. Ahogyan megérkeznek a búcsújáró helyre, köszöntik a Szűzanyát, meghatódva neki ajánlják magukat, övéiket, nehézségeiket, betegeiket; ahogyan részt vesznek a sok hívő között a szentmiséken... mind-mind kimondhatatlan sok élményt jelent a számukra. Valami felmagasztosultság érzése keríti hatalmába a búcsúban részt vevő zarándokot.
A kegyszobor előtt az az érzésük támad, hogy a Szűzanya mindnyájuk Anyja. Tehát ez a sok és sokféle ember egymáz között, testvérek...
Amikor búcsúra mennek, elfeledik mindennapi gondjaikat, szívesen viselik az út fáradalmait, a nap hevét, vagy éppen az eső áztatását. S mindezt miért? Egy székely asszony így fogalmazta meg: “Otthon vétkezünk eleget, legalább ilyenkor vezekeljünk...” Tehát a búcsújárásnak leglényegesebb kelléke a hívő, bűnbánó, vezeklő lelkület.Ezért járulnak a szentségekhez is.(Gyónás, áldozás.) Maga a búcsújárás is bűnbánati gyakorlat.
Csak az tud fogalmat alkotni a búcsújárás pszihológiájáról, aki legalább egyszer végig járta a búcsú különböző szakaszait és megfigyelte a hívő emberek közösségi élményeit. Ha bele tudott kapcsolódni a búcsúsok áhítatába, velük imádkozva, énekelve, még inkább megérti, megérzi a búcsújárás vigasztalását, varázsát.

Különös szokások:

A hívek a búcsújáróhelyről szentelményeket szoktak magukkal vinni: önmaguknak oltalmazó emlékeztetésül, az otthoniaknak pedig búcsúfiául, kegyelmi ajándékul. - A szegedi búcsúsok induláskor Máriaradnán zöld ágat törnek és visznek kezükben, ami azt jelképezi, hogy lelkük mintegy kivirágzott kegyelemben, a búcsújárás alkalmával. -   Ugyanezt elmondhatjuk a csíksomlyói búcsúsokról is: a zarándokok nyírfaágat visznek magukkal. Kezükben, csomagjukon, tarisznyájukon, újabban a személygépkocsit, sőt az autóbuszt is, amelyen utaznak zöld nyírfaággal díszítik föl. Honnan ez az ősi szokás, hogy éppen nyírfagallyakkal díszítenek? Mi ezt a valószínű magyarázatot adjuk, amire a mai búcsús már nem is gondol: bizonyára 1567-ben a hargitai győzelem után, a hegyről való levonuláskor és a Somlyóra való fölmenetelkor éppen zöld nyirfaágakkal diszítették győzelmi lobogóikat. Mert május végén a nyírfa zöldel a legszebben. Aztán van egy népi hagyomány: a búcsúról hazavitt nyírfaágat beteszik a “belső szobába,” míg csak el nem hervad. Megszámlálják, hány levele van és a családnak naponta annyi Üdvözlégyet kell elmondania, ahány lapi van az ágakon. Ezt az imát Szűz Mária tiszteletére, a család egészségéért, boldogságáért kell felajánlani. Amikor egy levél lehervad az ágról, megszűnik az imakötelezettség.  
A búcsúfia rendszerint szentkép, vagy éppen a kegykép másolata, olvasó, érem, vagy valamely műtárgy, mely a búcsúra emlékeztet. Ezeket a búcsúsok megszenteltetik pappal, majd a kegyszoborhoz érintik. Az a bensőséges hiedelem vezérli őket, hogy a kegykép csodatevő hatásából, segítő erejéből valami a búcsúfiába besugárzik. Ezen kegytárgyakat otthon elteszik, vagy szeretteiknek adományozzák. Az a tudat él lelkükben, hogy a somlyói segítő Mária velük van kegyelmével, áldásával.
A gyerekeknek szánt búcsúfia közül a mézeskalács a legjellegzetesebb.          A mézeskalács valamikor kultikus eledel, vagyis szentelmény volt. Megették, hogy mintegy megszentelődjenek ezen eledel által. Erre utal az a mézeskalácsosok között élő hagyomány, hogy ezt a mesterséget a barátok találták ki. (Bálint S: Sacra Hung. 178-179.o.)

Búcsúzás a kegyhelytől:

Megható a keresztaljai csoportok búcsúzása a kegyhelytől, különösképpen a kegyszobortól. Valóságos drámai jelenet alakul ki, ahogyan megköszönik a Szűzanyának a nála kegyelemben töltött órákat, perceket.
Beleimádkozzák, beleéneklik búcsúzásukba, mennyire fáj, hogy el kell válniok Édesanyjuktól, a boldogságos Szűz Máriától. Csak az vigasztalja, csak abban a gondolatban tudnak megnyugodni, hogy ezután sem hagyja el őket, szeme rajtuk lesz további életküzdelmükben. Megigérik, hogy újra eljönnek őhozzá, amikor ismét elkövetkezik a búcsújárás ideje.
Aztán elindul a keresztalja haza felé. Boldogan mennek, mert sok vigasztalásban volt részük a búcsúban.
Otthon a község határánál várja az otthonmaradottak csapata, a lelkipásztorral az élen, kereszttel és lobogókkal. Úgy fogadják a hazatérő búcsúsokat, mint akik győztes csatából térnek vissza. Ők pedig átadják a Szűzanya üdvözletét és áldását. Majd közös körmenetben vonulnak a templomba, hálát adni Istennek a segítségért és elnyert kegyelmekért.

A búcsújárás története

Eredete:

A boldogságos Szűz Mária tisztelete egykorú a ferencesek letelepedésével Csíksomlyón, amely az 1440-es években történt. Az első, gótikus templom pátrónájának a Sarlós Boldogasszonyt, vagyis Szűz Mária látogatása Erzsébetnél titulust választották.
Már az első évtizedekben elkezdődött Szűz Mária tisztelete, ami abban állt, hogy a templombúcsú napján a környék népe összegyült Csíksomlyón. Rövidesen szokássá vált, hogy az évközi Mária ünnepeken is jöttek hívek a szomszéd helységekből Szűzanyát köszönteni. 1444-ben IV. Jenő pápa a templom építéséhez nyújtandó segítségre biztatja a híveket és arra hivatkozik, hogy “igen sok nép jár Somlyóra, Szűz Máriát tisztelni.” Ez a Mária-tisztelet gyarapodott az idők folyamán.
Különösen általánossá vált, amikor a gótikus templom egy szép Mária szoborral gazdagodott az 1510-1520-as években. Ezáltal úgy érezték a hívek, hogy a Szűzanya valósággal velük van, közöttük lakik.

Kiteljesedése:

 1567-ben éppen ezért gyültek össze a székelyek Csíksomlyóra, pünkösdszombatján, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem erőszakkal akarta kényszeríteni az unitárius új hit elfogadására. A gyergyói, csíki és kászoni népek itt gyülekeztek, Csíksomlyón és kérve a Szűzanya hathatós közbenjárását, innen indultak a Hargitára, megvívni a hitük védelmére megszervezett csatát. A győzelem után visszatértek Csíksomlyóra hálát adni Istennek és a Szűzanyának a segítségért. Megfogadták, hogy ennek emlékére minden pünkösdszombatján egységesen elzarándokolnak Csíksomlyóra a Szűzanya tiszteletére. Így indult el a pünkösdszombati nagy zarándoklat, amelyet a mai napig hűségesen gyakorol a hívő székely nép.
A századok folyamán sok nyomorúságot szenvedtek a székelyek, változtak az idők és szokások, csak ez nem változott: a zarándoklat Csíksomlyóra és a Szűz Mária tisztelete. Igaz az is, hogy a Szűzanya soha nem hagyta el hű gyermekeit, mindig megsegítette azokat, akik hozzá folyamodtak. Kimondhatatlan sok csoda és imameghallgatás történt és történik napjainkig a Szűzanya közbenjárására. Éppen ez adja Csíksomlyónak a kegyhely jellegét.
Voltak idők, amikor háborúk, vagy gáncsoló rendszerek zavarták az ősi szokás rendszeres gyakorlását. De mihelyt megszüntek az akadályok, hiánytalanul helyre állt a rend. A makacs székely, amit egyszer bevett a fejébe, életvitelébe, egykönnyen nem mond le róla. Most is ez az ősi érzés vezérli: amikor elérkezett a pünkösd ünnepe, - mint a vándormadár érzi, hogy indulnia kell délre, - a hitbuzgó székely is így érez: Édesanyja hívja és várja Csíksomlyóra. Mennie kell!

A jelenben:

 1990 óta oly tömegesen jön a népek áradata Csíksomlyóra, hogy a kegytemplomban, vagy a templom előtti téren nem férnek el. Megrekednek a Szék útján, ha nem tudunk segíteni a problémán. Ez történt 1992 pümkösdjén. Az utóbbi években, 250-300 ezerre becsülik a pünkösdszombati zarándoklat résztvevőit. Úgy oldottuk meg a kérdést, hogy a Kis- és Nagysomlyó hegy közötti térségben építettünk oltárt és ott vesz részt közös szentmisén a zarándokok nagy tömege. Természetesen hangszórón közvetítjük a szentmisét és egyéb imákat, vagy hirdetéseket. Csodálatos, megható ennyi hívő ember közös imája és éneke. - Megjegyzem: a kegytemplomba, vagy a kegyszoborhoz a búcsúsok kis hányada juthat el csak. De - mindig megmagyarázzuk, - hogy ennek ellenére érvényes a búcsújárásuk. Érvényessé teszi az a mély hit, a Szűzanya iránti gyermeki tisztelet, amely elhozza őket Csíksomlyóra. Az út fáradalma, a több féle kényelmetlenség, a nap heve, vagy éppen az eső megáztatása, s nem utolsó sorban a szentségekhez járulás, szentmiséken való részvétel, sok-sok ima és ének. Amikor a búcsúról haza érkeznek a zarándokok, úgy fogadják otthon maradt szeretteik őket, mint akik győztes csatából tértek vissza. A búcsúból hozott emléktárgyból a Szűzanya üzenetét és áldását érzik ki és veszik lelkükbe. Még annyit kívánok megemlíteni, hogy a búcsúból kizöldült nyírfaágakat visznek haza búcsús emlékül. Ez bizonyára a hargitai győzelemre emlékeztet, amikor is zöld nyírfaágakkal díszítették fel győzelmi lobogóikat őseink, amikor levonultak a Hargitáról Csíksomlyóra, hálát adni a győzelemért Istennek és a Szent Szűznek.
A búcsújárás kiváltsága képpen a kegytemplomot XII. Piusz pápa KISBAZILIKÁVÁ nyilvánította 1948-ban.
 
 

Régi búcsúk emlékei

 P. Márk József OFM a legidősebb szerzetes a csíksomlyói ferences rendházban. Csíkszenttamásról, ahol született és gyermekeskedett, minden évben gyalogosan tették meg az utat a csíksomlyói bú­csúra. Tizenkét évesen, 1939-ben járt először a pün­kösdi búcsún, ennek hangulatát és a búcsújárás rendjét, szokásait, lelki élményeit idézi fel a következő beszélgetés.

Minden évben jöttek a kereszt­alják, harminc-negyvenen, akkoriban nem jött ilyen hatalmas tömeg. A plébános megkérdezte, hogy ki akar menni, kiválasztották a zászlóvivőket, a vezetőket és útjukra bocsátották őket. Általában egy idősebb, köztiszteletben álló ember vezette a keresztalját, és erősebb férfiakat, legényeket választottak ki a háromágú, nagy lobogó vitelére. Minden településnek volt egy előimádkozója, lehetett asszony vagy férfi, őket a zászlóvivőkkel együtt szentembereknek nevezték. A csengettyűket vihették a fiatalabbak, sőt a nagyobb gyermekek is. Ha a pap is jött a búcsúra, akkor a gyermekek ministránsként kísérték. A csengettyűk messzire hallatszottak, mintegy felhívták a figyelmet arra, hogy érkeznek a búcsúsok. Fel lehetett ismerni, hogy melyik falu érkezik, ugyanakkor a csengettyűszó megszabta a gyaloglás ritmusát is. Úgy emlékszem, a szenttamási csengettyűk így szóltak: Szent-An-tal, Szent- An-tal… Voltak vidékek, ahonnan nem csengettyűkkel érkeztek a keresztalják, hanem dobszóval, dobpergéssel. Ilyenek voltak például a Nyárád menti települések. Amikor hallottuk a dobokat, tudtuk, hogy a mikháziak vagy remeteiek jönnek. Csíkszenttamás huszonöt kilométerre található Csíksomlyótól, így reggel indultunk, hét óra tájban. Előtte gyülekeztünk a templomban, nem csak a búcsúsok, hanem mindenki a faluból, és együtt imádkoztak. A lelkipásztor intelmeket mondott, és útnak indította a keresztalját. Déltájban értünk Csíksomlyóra, végigimádkozva az utat, öt-hat órát gyalogoltunk. Akkoriban a körmenet volt a legfontosabb vallási cselekedet. Amikor összekerült a nép, délután két-három óra felé indultak a hegyre. Felsorakoztak szigorú sorrendben: elöl ment a gyergyóalfalvi keresztalja és utána a gyergyói, majd a felcsíki, alcsíki és kászoni községek. A gyergyóalfalvi keresztalja emlékeztetett arra, hogy 1567-ben István pap vezetésével indultak hitük védelmére, ennek emlékét őrzi a pünkösdszombati búcsú. Utánuk jöttek a más vidékek, és kötelező módon a gyimesi csángók voltak az utolsók, de a moldvai csángók zárták a sort. Nem voltak sokan, de ők is kereszt alatt érkeztek. 

– A körmenetnek is meghatározott volt a rendje. Hogyan zajlott? Miket énekeltek és imádkoztak? 

– Felsorakoztak a templom előtt, elvonultak az árvaház mellett, és a Kis-Somlyó bal oldalán, de csakis ott vonultak a kápolnához. A Salvator-kápolnánál a körmenetet vezető főpap vagy szerzetesi elöljáró (provinciális vagy gvárdián) – akkoriban nem mindig vezette püspök –, megáldotta a búcsúsokat. A papok a Labarummal a kordonon belül vettek részt a körmenetben a ministránsokkal együtt, és a kötélből alkotott védőkeretet, a kordont a diákok vitték. Amikor elértek a Salvator-kápolnához, akkor a „faciger”-ek (jelentése: gyertyagyújtó), vagyis kék színű, vitézkötéses egyenruhába öltözött csíksomlyói, illetve csíkszeredai főgimnáziumi diákok elénekelték az Egészen szép vagy Mária kezdetű éneket, antifónát. Akkor ezek fiúneveldék voltak, így a fúkból álló kórus előénekelt, és a tömeg válaszolt rá. 
A Salvator-kápolna bizonyára középkori búcsús emlékeket őriz, a kápolna szentélye is román kori. A Salvator-kápolna előtti keresztet, amely a pünkösdi búcsúra emlékeztet, később állították, szövege: Az első pünkösdi búcsújárat emlékére, melyet 1567-ik évben István gyergyóalfalui pap Csíksomlyóra vezetett. Hátoldalán: Isten tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben. Oldalán: Állították 1878. évben. A körmenetben, indulás után egészen a Salvator-kápolnáig a Jézus neve litániát énekelték, szép ősi dallam szerint. De azt követően, hogy a vezető pap megáldotta a körmenetet, a Lóretói litániát énekelték. Még 1949-ben, a nevezetes, Márton Áron püspök által vezetett utolsó nagy körmenet így zajlott. 1990 után már nem lehetett így megszervezni, az évek során pedig a nagy tömegre való tekintettel változtatni kellett a hegyre való felvonulás rendjén. Ma minden irányból mennek a zarándokok, és egy nagy szabadtéri szentmisén gyűlnek össze a közös imára. 

- Mi a szerepe a nyírfaágnak?

– Valószínű a történelmi eseményre emlékeztet. Feljegyzések szerint, amikor a Nagy-Erdőről jöttek vissza a hadba indult férfiak, akkor a győzelmet nyírfaágak lengetésével adták hírül. Májusban még csak ez zöldellt itt Csíkban. A búcsúsok is nyírfaágakat törtek, régebben sok fa volt, ma már igen megritkult, és egy-egy ágat hazavittek emlékbe Csíksomlyóról. Fontos az is, hogy hozzáérintsék a Csodatevő Szűz Mária szobrához. Otthon betették a hűvös tisztaszobába egy vázába, és búcsú után minden nap annyi Üdvözlégy Máriát imádkozott együtt a család, amennyi levél volt az ágon. Idővel a levelek hervadni kezdtek, és sorra elfogytak, így az imák is ritkultak. 

– Hogyan teljesedett ki a búcsújárás?

– A hegyről a Szent Antal útján, az első kápolna mellett jöttek le. Az első csoportok rendszerint a hegy lábánál találkoztak a körmenetet záró csángókkal. Miután mindenki leérkezett, a kegytemplomban tartottak egy vecsernyét. Az éjszakát is Csíksomlyón töltöttük, befogadtak egy-egy csűrbe, a felnőttek általában imádkoztak, mi gyerekek pedig elaludtunk a fáradságtól. Reggel, pünkösd vasárnapján szentmisére mentünk, és csak utána indultunk haza, ugyanúgy imádkozva, ahogy jöttünk. Szenttamáson már a falu határában, templomi zászlókkal vártak az otthon maradottak, a köszöntés és tiszteletadás jeleként összeérintették, meghajtották a kereszteket, és együtt vonultunk a templomba. Egy közös hálaadás után a plébános áldásával mentünk haza. 

 

– Mennyire voltak fontosak a búcsúk az emberek életében?

– Úgy tartották, hogy egyszer egy évben el kell menni a csíksomlyói Szűzanyához. Aki pünkösdkor nem tudott jönni, az jött Mária neve búcsújára. Nem kellett ezt leírni, szabályba foglalni, mindenki lelkében ott élt a hagyomány. Lelkükben benne volt, hogy kegyelmet nyernek a búcsúval, ha a Szűzanya közbenjárását kérik, gyónnak, áldoznak, áldozatot hoznak és közösen imádkoznak. Benne volt a köztudatban, hogy a zarándoklat lényege: a Szűzanyát tisztelni és bűnbocsánatot nyerni. 
(Oláh-Gál Elvira)

Hármashalom Oltár

Épült:  1996. őszén.

Felavatták: 1996. november 24-én, Krisztus Király ünnepén.
A szertartást végezte Borbély Gábor főesperes. Koncelebráló papok voltak: Dr. Ágoston Ferenc teológiai tanár, P. Bartók Albert házfőnök, Szakács Lakos a Segítő Mária Gimnázium igazgatója, Gergely István, csíksomlyói plébános, Pénzes József plébános. Fr. Imre és Fr. Vince ferences testvérek. Résztvevő hívek száma: 350.
Megnyító beszédet mondott Borsodi László a szentpéteri plébánia gondnoka.
 
A Hármashalom oltár tervét (Tátra-Mátra-Fátra) P. Bartók Albert gondolta ki. A felépítési tervet Makovecz Imre budapesti műépítész készítette. Segítségére volt most és a későbbi módosításokban Bogos Ernő csíkszeredai műépítész, aki a tervezési és építési munkálatok levezetésében jelentős szerepet vállalt.
A finanszirozást végezte Gergely István plébános, aki a budapesti kormányzati szervektől kieszközölte a pézbeli támogatást. Ilyen vezető urak voltak: Tirts Tamás, a FIDES elnöke, Tabajdi Csaba, külűgyi államtitkár. A segélyt, részben, vagy egészben a Magyarországi Országos Lelkipásztori Intézet adományozta.
Az építési munkálatot végezte a csíksomlyói plébánia egyháztanácsa, Török Dénes és Erőss István vállakozók vezetésével, az ő munkacsoportjukkal.
Gergely István plébános tett is fel egy táblát, amelyen az van írva, hogy a Hármashalom oltárt „építette a csíksomlyói egyháztanács.” A dolog azonban sántít, mert elfeledte oda írni, kinek az adományából?
A Hármashalom oltár építménye a csíksomlyói ferences kolostor területén épült föl. (Telekkönyvileg). A nyeregben összesen 3 Ha és még ¾-ed Ha a kolostoré. Szóbeli megegyezés jött létre Gergely István plébánossal, hogy az oltáremelvényt a pünkösdi búcsú alkalmával csak a ferencesek használhatják, más alkalommal a plébános is.
 
A pünkösdszombati búcsús ünnepi szentmisének kivitelét, a Kissomlyó és Nagysomlyó hegyének nyergébe a zarándokok nagy létszáma tette szükségessé.  T.i. 1990-1992 években a templom előtti téren, szabadtéri oltáron végezték a szentmisét. 1992-ben úgy megnövekett a búcsúsok létszáma, hogy a templomtéren, de még az utcákban sem fértek el. A keresztalják elakadtak a Székúton. Ekkor határoztuk el, hogy segíteni kell a bajon. De hogyan? – Egyedüli megoldásnak kínálkozott a Somlyóhegyi nyereg. P. Bartók Albert atyával kimentünk a Hegyre, számot vetettünk, hol lenne a legalkalmasabb az oltáremelvény helye, hogy a nép jól oda láthasson. A legmegfelelőbbnek itélt helyen ácsmesterekkel felépíttettünk egy kaliba-stilusú emelvényt, és karszalagos rendezők irányításával kivezényeltük a búcsús zarándok tömeget a nagymisére. Bálint Lajos, akkori püspök nem helyeselte ezt a tervünket, de az 1993 pünkösdszombati ünnepi szentmise után kijelentette:  „Valóban jó megoldás volt!”
Így tehát az 1993-94-95-96-os években a kalibaemelvényen végeztük a pünkösdszombati ünnepi nagymisét. 1997-ben kezdődött a szent szolgálat a Hármashalom emelvényen.
 
Fölmerült még egy kérdés:  Áldozatul esett a hagyományos uton való pünkösdszombati körmenet, ami a búcsúnak lényeges része. Mi azt feleltük, hogy külső formájában valóban sérült, de a szent hegyre való felvonulás, a szentmise után való lejövetel tökéletesen helyettesíti a körmenetet. Azonkívül a főpapság a Kordonnal most is fölvonul a Szálvátor kápolnához és ott eléneklik a hagyományos Egészen szép vagy Mária éneket, a főpap áldást ad a népre és onnan jönnek le az oltárépítményhez. Ilyen formában most is meg van a körmenet egyik lényeges része.
            Összefoglalta P. Márk József OFM, az esemény szemtanúja.

 

Pűnkösdi zarándoklat

Szervezési és magatartási útmutató

I. Csíksomlyó ősi Mária-kegyhely.

Búcsújáról már a XV. század elejétől említés történik. A pünkösdi zarándoklatot 1567 óta, vagyis a Nagyerdei (Tolvajosi) győztes csata után tartják, annak emlékére, hogy a csíki és gyergyói katolikusság elhárította szülőföldjétől az erőszakos hittérítés veszélyét. 
A fenti két történelmi örökség folytán Csíksomlyón minden évben két búcsút tartanak: a tavaszi, pünkösdszombati- és az őszi Mária neve búcsút. Tekintettel a pünkösdi zarándoklatnak az utóbbi években kialakult tömegméreteire, az alábbiakban ezzel a búcsúval foglalkozunk. 
A csíksomlyói Mária-kegyhelyre, a Szűzanya csodatevő szobrához való pünkösdi zarándoklat, - a fent említett ok miatt, - elsősorban a katolikus székelység életének nagy eseménye. Ez azonban nem zárja ki az egész erdélyi katolikus magyarság, de más felekezetű testvéreink részvételét sem, amennyiben a hely szellemének tiszteletben tartása mellett, igaz hittel és jószándékkal érkeznek ide, hogy az itt töltött órák, napok élménye hozzájáruljon lelki tisztulásukhoz, megújúlásukhoz.

II. A zarándoklatnak az utóbbi időben több formája alakult ki.

Régi hagyomány szerint, közelebbi, de sok esetben távolabbi egyházközségek keresztaljai is gyalog teszik meg az utat Csíksomlyóra. A távolabbi vídékek búcsúsai - ugyancsak szervezetten, - társasgépkocsival, vagy vonattal érkeznek Csíkszeredába és csupán a Szék útján fejlődnek fel keresztaljába. Sokan szervezetlenül jönnek, egyéni kezdeményezés alapján. Az utóbbi csoporthoz tartozik Csíkszereda lakósságának zöme, akik a Somlyóra vezető összes utakat és ösvényeket veszik igénybe. A külföldi zarándokok társas kirándulás keretében érkeznek. Azok a külföldi csoportok, akik valamely testvérvárosi-, vagy községi kapcsolatuk folytán jönnek a búcsúra, jól teszik, ha a nevezett testvéregyházközség keresztaljához csatlakoznak. 
A kegyhelyig megtett utnak egy közös jellegzetessége van: a búcsújárókat egyöntetű lelkesedés és áhítat hatja át, amelyet a Szűzanyához való érkezés, a vele való találkozás öröme táplál. Ezért illő, hogy az egész uton a keresztalják, vagy hasonló csoportok viselkedése - ahogy ez általában szokásban van, - összhangban legyen a zarándoklat értelmével, végső céljával.

III. A búcsús csoportok csak alapos előkészület után indulhatnak utnak.

Lelkipásztoruk vezetésével ki kell jelölniök a zászlóvivő férfiakat és nőket, a csengettyűs fiatalokat, az előimádkozó-és énekvezető híveket. Helyesen teszik, ha a menetoszlop elején a keresztalja helységjelző tábláját viszik. A tábla vivőit is ki kell választani. 
Az öltözéket az időjárásnak és az előrejelzéseknek megfelelően kell előkészíteni. A lábbeli - főként a gyalogos zarándokok esetében - könnyű és kényelmes legyen. A szükséges élelmet és ivóvizet össze kell csomagolni, amit a keresztalját követő szekérre föl lehet rakni. Kerülendő a szeszes ital. Ennek szelleme nem egyeztethető össze a búcsú szellemével, a közös utazás törvényeivel. Hasonlóképpen tartózkodni kell a dohányzástól a keresztalja menetelése idején. 
Ha az egyházközség területén fúvós zenekar létezik, ajánlatos felkérni, hogy kisérje el a keresztalját a búcsúra. Műsorukat a különböző szent énekek dallamaiból kell összeállítani. Világi nótákat nem illik játszani. 
Régi hagyományt őrizve, a szomszédos községek keresztaljai bevárják egymást és -a szokásos üdvözlet után - együtt haladnak a kitüzött cél felé. A távolabbról indult keresztaljákat, amelyek a helységen átvonulnak, - szép hagyomány - ivóvizzel, esetleg kaláccsal megkínálni.
IV. A kegytemplom előtti felfejlődés, illetve a Kissomlyó nyergébe való felvonulás az érkezés sorrendjében történik.
 Kivételt képez a gyergyóalfalvi keresztalja, amelynek történelmi öröksége van abúcsú- kezdetében. Ez a kegytemplom előtt marad, - esetleg az egyházközséget képviselő kis csoport, -és bevárja a Kordon indulását, melyben a szent jelvények és a főpapság vonul. Előttük felsorakozva vezeti a menetet föl a hegyre, a hagyományos uton. 
A kegytemplomhoz érkező keresztaljákat harangszó köszönti, hangosbemondó tájékoztatja a továbbiakról és karszalagos rendezők irányítják az előzetesen kijelölt utvonal felé. A kötetlenül érkező búcsúsok az általuk jónak vélt irányban vonulnak fel a Hegyre, vigyázva arra, hogy ne zavarják és ne akadályozzák a keresztalják utvonalát. 
Megjegyzés: A búcsú napján reggel 6 órától gyónási és áldozási lehetőség van a sekrestyében, vagy a kolostor négyszögű udvarában. Akik korábban érkeznek igyekezzenek kihasználni ezt a lehetőséget. 
A kegytemplomban külön örség áll az oltár feljárójánál. A fölmenés a kegyszoborhoz jobbról balra történik. Ez az örség vigyáz arra, hogy a Szűzanya kegyszobrához való fölmenetel csendben és rendben, nagyobb tolongás nélkül follyon le. A kegytemplomba való be- és kivonulást ugy szervezik meg, hogy a templomhajó közepén vonuljanak előre az újonnan jött búcsúsok és a padok két oldalán menjenek ki a templomból, helyet adva az újabb csoportoknak.

V. A Kordon megszervezése és felvonulása:

Úgy a régebbi, mint a felújított búcsújárások rendjében megkülönböztetett szerepe volt és van ma is a Kordonnak, annak a mozgó kötél-keretnek, amelyet a Segítő Mária Gimnázium, népviseletbe öltözött diákjai visznek, tanárjaik felügyelete mellett. A Kordon hivatott arra, hogy biztonságos védelmet nyújtson a tradiciónális egyházi jelvények (Kisbazilika jelvénye, a Labarum) hordozóinak és a papságnak. 
A Kordon összeállítása a következő képpen történik: Elől népviseletbe öltözött fiú viszi a Kisbazilika-jelvényt. Mögötte két pár székelyruhás fiú és lány halad, utánuk a Labarum, melyet e fent említett gimnáziumok 1 -1 végzős növendéke visz. Ezeket a tanáraik jelölik ki érdemük szerint. A Labarum után néhány ministráns gyermek, majd a papság következik. Az elmúlt évek tapasztalata alapján,- de a rendtartás szempontjából is, - fontos, hogy a Kordonon belül csak liturgikus ruhába (legalább karingbe) öltözött papság vonuljon föl. A világi méltóságok, akik úgy akarnak részt venni a búcsús szentmisén, hogy a helyszinre a körmenettel vonulnak ki, nyomban a Kordon után sorakozhatnak fel. Mellettük karszalagos kisérők haladnak. 
A Kordon előtt a következő sorrendben foglalnak helyet a résztvevők: Legelől a gyergyóalfalvi egyházközség keresztalja. Utána a Csíksomlyói Passió-játékok testülete, saját zászlójukkal, majd a Segítő Mária Gimnázium diákjai, tanáraik kiséretében és saját lobogóik alatt. Őket követi a Segítő Mária Gimnázium vegyes kórusa, (30-40 fő), a különböző szerzetesnők csoportjai és a jelenlévő Lovagrendek, megfelelő sorrendben való felállításban. Végül következik a Kordon és bezárja a menetet a világi méltóságok csoportja. 
A Kordon a kegytemplom előtti térről délelőtt 11 órakor indul a Kissomlyó hegyére, harangszó kiséretében. A Szálvátor kápolnánál a diákok vegyeskara elénekli az „Egészen szép vagy Mária" éneket, amelyet főpapi áldás követ. Ezek után tovább vonul a menet a Hármashalom oltárhoz, a remetelak mögötti lemenő uton.

VI. A Hármashalom emelvény előtti térségen, az oda érkező keresztalják a tájegységeket jelző táblák körüli, kordonnal bekerített területen helyezkednek el.

Irányításukat a karszalagos rendezők végzik. Minden keresztalja-vezető vigyáz arra, hogy csoportjának tagjai a nekik kijelölt helyükön maradjanak és főleg a kordonok közötti szabad utat ne torlaszolják el. Azok a keresztalják, melyek ragaszkodnak azon ősi szokáshoz,hogy a Szálvátor kápolnához fölmenjenek, ezt megtehetik, de úgy, hogy a Szenvedő kápolna felől érkezzenek és a remetelak mögött ereszkedjenek le a térségre. Onnan a karszalagos rendezők irányítják tovább. 
Már a keresztalják megérkezésétől kezdve szentgyónást lehet végezni. Ezt a tájegységek területei között szabadon hagyott folyosókon kell keresni. A gyóntató pap hollétét fehér zászló jelzi. 
Az oltáremelvény a főpapságnak, az együttmiséző papságnak és a ministránsoknak van fenntartva. A zarándokoknak tartózkodniuk kell attól, hogy erre a térségre bármilyen ürüggyel is behatoljanak. Az oltár keleti oldalán, a Szűzanya szobrától balra a zenekar (ha van ilyen) helyezkedik el. A déli oldalon a világi méltóságok számára fenntartott hely mögött a kórus foglal helyet. Ezeket a területeket mindvégig szabadon kell hagyni, hogy azokat a kijelölt személyek és közösségek foglalhassák el. A különböző egyházi rendek képviselői és a Lovagrendek a keleti oldalon helyezkednek el. 
A búcsú szervezői az oltártól hangosbeszélőn keresztül, mindenről tájékoztatják a zarándokokat. A közérdekű tudnivalókon és a beérkező csoportok köszöntésén kivül, közös imák és szent énekek hangzanak el, amelybe a jelenlévők is bekapcsolódnak. A szervezők, munkájuk sokrétűségére való tekintettel elvárják, hogy munkájuk közben ne zavarják. A szentmise előtt és alatt tilos bármilyen magánjellegű hirdetést közölni. Az előkészületi idő és a szentmise alatt semmi féle zenekar, vagy énekkar nem szerepelhet, hacsak a szervező bizottságtól erre engedély nem kért és kapott. 
A beérkezett keresztalják és csoportok mindvégig a helyükön maradnak és imádságos lélekkel várják a szentmise kezdetét. A vezetők, egyháztanácsosok feladata, hogy felügyeljenek zarándokcsoportjuk viselkedésére: figyelmeztessék a hely szellemére, az esemény fenségességére és követeljék meg, hogy mindenki tartsa be az együttlét alapszabályait. A csíksomlyói búcsú minden résztvevője egyenlő, ugyanolyan jogok és kötelességek illetik meg. Közös erőfeszítéssel elejét kell vennünk annak, hogy egész csoportok csatangoljanak az erdőben, ott szórakozzanak, tüzet gyújtsanak és ezáltal a búcsús közösséget zavarják. Szemetet szétdobálni ugyancsak illetlenség a szent helyen. Váratlan zivatar, zápor, vagy jéghullás esetén arra kell vigyázni, hogy pánik ne törjön ki, s mindenki önmaga védelmén kivül, segítsen a mozgássérülteken, vagy az idős híveken. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy ennyi ember nem tud egyszerre az eső elől menedéket találni. 
A búcsú és a szentmise lefolyását, látványát megörökíteni óhajtó filmezők, fényképészek a számukra kijelölt keretek között mozoghatnak. Előzetes engedélyt kell kérniök, hogy az oltár közelébe juthassanak filmezni. Semmi képpen sem engedhető meg, hogy az eseményeket zavarják, mindvégig központi helyeken forgolódjanak. Filmezni az oltár közvetlen közelébe, vagy annak előterére fölmenni tilos. Munkájuk közben legyenek tekintettel arra, hogy a zarándokok a szent cselekményeket látni, figyelemmel kisérni akarják. Ez minden filmezésnél és közvetítésnél fontosabb. 
A karszalagos rendezőknek, de az egész közösségnek is szívügye kell legyen, hogy a szentmise közben oda nem tartozó emberek az oltárt ne tudják megközelíteni, zavart keltő viselkedéssel botrányt okozni. 
Mindazok, akik a búcsú lefolyása alatt pénzt szeretnének a perselybe dobni, megtalálhatók a Mária-persely felirásos faládák a tájegységet jelző táblák közelében. Ezek, mint adományok a kegyhely fentartására és a búcsú rendezésére lesznek fordítva. 
A szentmisén részt vevő búcsús hívek a legnagyobb áhítattal, átéléssel kapcsolódjanak bele a közös istentiszteletbe. Imádkozzanak és énekeljenek egy szívvel-lélekkel. Így lesz kedves és elfogadott Isten előtt legszentebb áldozatuk. Ahhoz, hogy pontosan tudják követni a liturgia menetét, használják a miserendet tartalmazó kis füzetet, amelyet a ferences atyák állítottak össze és a cserkészektől lehet beszerezni.
Az ünnepi szentmise kezdete déli 12,30- kor lesz.
Ne hagyja el senki a térséget a szentmise befejezése előtt. Szükség esetén hívják fel a rendbontók figyelmét az illő viselkedési normákra! 
Szentáldozáshoz szentmise közben lehet járulni. A szentáldozást a kordonok mentén szolgálja ki a papság és a kisegítő papság. Igen fontos, hogy aki áldozott, azonnal adja át helyét a következő áldozónak, ő pedig a legrövidebb uton vonuljon vissza a helyére. Gyakoroljanak az Oltáriszentséghez járulók nagy fokú türelmet egymással szemben. Lassankint mindenkire sor kerül. Aki nem jut hozzá, hogy ott a helyszínen áldozzék, lent a kegytemplomnál a kolostor négyszögű udvarában lehet szentáldozáshoz járulni. Ott folytonosan áldoztatnak.

VII. Az ünnepi szentmise befejeztével megkezdődik a levonulás a Kissomlyó térségéről.

Az összes zarándokoknak tudniok kell, ez is szerves részét képezi a pünkösdszombati búcsújárásnak. Szükséges, hogy lemondva minden sietésről és egyéni kezdeményezésről, be kell tartani az előre meghatározott sorrendet: a levonulás élén a fúvószenekar indul, utána a gyergyóalfalvi keresztalja következik, majd a gimnáziumi diákok, végül az egyházi rendek és lovagrendek képviselői oyan sorrendben, ahogyan a felvonuláskor történt. A Kordon zárja a menetet, melyet a világi méltóságok csoportja követ. Ezen élcsapat elhaladása után a térség nyugati oldalán elhelyezett keresztalják egymás után sorakoznak fel, k.b. így: Gyergyó vídéke, Felcsík, Alcsík, Kászon, Udvarhelyszék, Háromszék, A külföldről jött zarándokok, A gyímesi községek keresztaljai, és igy tovább... Azok a lelkipásztorok, akik egyházközségeik híveivel érkeztek a búcsúra, kívánatos, hogy a levonuláskor is tartsanak velük. A Kordon érkezését a kegytemplom elé, harangszó jelzi. Azok a keresztalják, akik azonnal indulnak haza, a kegytemplom előtt vesznek búcsút a Szűzanyától és a kegyhelytől. Azon búcsúsok számára, akik itt maradnak, Somlyón éjszakai virrasztásra, vagy éppen most érkeztek szentmisén részt venni, k.b. este 7 órakor lesz szentmise a kegytemplomban. A templomtéren hangszórókon keresztül is bekapcsolódhatnak a szentmisébe. Az éjszakai virrasztók számára a kegytemplom nyitva marad.

VIII. Végső intelem.

Az írott és vetített médiák képviselői nagy számban vannak jelen. Esetenkint egyenes adásban is közvetítik az eseményeket. Lényeges, hogy az egész ünneplés zökkenőmentes, méltóságteljes legyen. Televizión és rádióadásokban a hallgatók százezrei figyelik a búcsú menetét. Vigyázzunk tehát, hogy jó benyomást keltsünk a nézőkben, hallgatókban. 
A kereskedelmi egységek mindvégig, csak a számukra engedélyezett és meghatározott területen árusíthatnak. Tilos a kegytemplom környékén, a hegyre vezető utak mentén, vagy fent a búcsúsok számára fenntartott területen sátrakat állítani, bármiféle kereskedelmet folytatni. 
Szombat délután a Csíksomlyón maradó zarándokok kapcsolódjanak bele a kegytemplom, vagy a Szentpéteri plébániatemplom programjába (csángómise délután 5 órakor), vagy a virrasztásba. A kegytemplomban este 7 órakor szentmise lesz. Egy pillanatig sem szabad felejteni, hogy az ünnep folytatódik, hiszen másnap Pünkösdvasárnapja, a Szentlélek eljövetelének ünnepe. 
A búcsú során mindenki vigyázzon személyes tárgyaira, csomagjaira. A csoportok tagjai egymást is kövessék figyelemmel, különösen az öregeket és gyermekeket. 
Így válik zarándoklatuk lelkük üdvösségére, a boldogságos Szűz Mária tiszteletére.
Megjegyzés: Jelen utmutatót ajánlatos a búcsúra jövő hivekkel előzetesen ismertetni.
A Szervező Bizottság.

Pünkösdi búcsú

Bővebben: Pünkösdi búcsúCsíksomlyó búcsújáró hely jellegét az adja meg, hogy már a XV. században virágzik a Boldogságos Szűz Mária tisztelete a székely nép körében. A környék népe, Mária-ünnepeken Somlyón gyűlt össze. IV. Jenő pápa az 1444. évi körlevelében arra buzdítja a népet, hogy legyenek segítségére a ferenceseknek a templomépítésben. Viszonzásul - a kor szokása szerint -, búcsút is engedélyezett a jótevőknek. A templom építését azzal indokolja a pápa, hogy "a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából és gyakorta nem szűnik odagyülni, Máriát tisztelni". Azóta is megszakítás nélkül tart a zarándoklat Csíksomlyóra, Szűz Mária tiszteletére. 
1567-ben újabb fordulat következett be a búcsújárásban. A hitújítás korában János Zsigmond, erdélyi fejedelem, haddal akarta a színtiszta katolikus Csík, Gyergyó és Kászon népét az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe, István gyergyóalfalvi plébános vezetésével fegyvert fogott hitének védelmére. 
A gyülekező Csíksomlyón volt, pünkösd szombatján. Isten kegyelmébe ajánlották magukat és Szűz Mária segítségéért esedeztek, majd elindultak a Hargitára, szembeszállni a Bővebben: Pünkösdi búcsúhitújítók hadával. Ezalatt az idősek, az asszonyok és a gyermekek Somlyón maradtak és győzelemért imádkoztak. A csata diadallal végződött. A győztesek nyírfaágakkal ékesítették fel lobogóikat és úgy vonultak le a Hargitáról. A templomban maradt nép elébük ment, és együtt jöttek vissza hálát adni a győzelemért és megköszönni a Szent Szűz segítségét. Ennek a történelmi eseménynek emlékére fogadalmat tettek, hogy ezután minden évben, pünkösd szombatján elzarándokolnak Csíksomlyóra. Ezt az ősi hagyományt őrzi és folytatja a mai napig Mária népe. Ugyancsak az eredeti hagyomány szerint, nyírfaággal kezében, vagy a járművét feldíszítve tér haza otthonába. 
Csíksomlyó most is a katolikus székelység hírneves búcsújáró helye. Most már a más vallású keresztény hívek is szívesen vesznek részt a búcsújárásban. A Szűzanya iránti tiszteletben a buzgóság az idő mulásával sem lankad. Év közben is szüntelenül özönlik a nép Somlyóra Máriát tisztelni, köszönteni, előtte imádkozni. 1990 óta minden évben több százezer ember zarándokol Somlyóra és vesz részt a Szűzanya tiszteletére tartott körmeneten, szentmisén. A kegytemplom és a búcsú értékes tárgyai közé tartozik a főoltár bal oldalán található Labarum, amit a nép labóriumnak nevez. Amikor a papság ezen jelvénnyel az élén felér a Kissomlyó hegyen lévő Salvator kápolna elé, eléneklik az "Egészen szép vagy Mária" éneket és azután folytatódik tovább a körmenet.

Web Rádió:

Web Rádió app:

Web Rádió:

Android - iOS

Katt ide! 20 Kbps

Katt ide! 50 Kbps

Aktuális témák:

Android - iOS