A csíksomlyói kegytemplom birtokában van több szent vértanú ereklyéje. Ez késztetett arra, hogy értekezzünk ezen ereklyék mivoltáról és eredetéről.
Mit jelent a szentektől ránk maradt ereklye?
A szentek tetemei, továbbá mindazon tárgyak, melyek Krisztussal vagy a szentekkel érintkezésben voltak, (pl. a szent kereszt, a szentek csontjai, vagy az által használt ruhák, koporsóik.) Tiszteletük megengedett és üdvös voltát hittétel tanítja. (Tridenti zsinat.) Az ereklyetisztelet nyomai úgy az ó-, mint az újszövetségi Szentírásban feltalálhatók. Mózses magával viszi a fogságból József hamvait. (Móz. II 13, 19.) Elizeus csontjai halottakat keltenek életre. (Kir. IV 13, 21.) Jézus ruhája szegélyének érintése csodálatos gyógyulást eredményez. (Mt. 9, 20.) Az őskeresztények már a II. században vallásos tiszteletben részesítették szent Polykárp szmirnai püspök tetemét. (Mart. Sz. Polyk. 18.)
Köztudott dolog, hogy helyenkint a boldogságos szűz Máriát ábrázoló szobrokat díszes ruhákba öltöztetik.
Több kegyhelyen is megfigyelhető ez: Pl. a Máriaczelli kegyszobor, amelyről ez a megjegyzés olvasható: „A szobrot díszes ruhába öltöztetik az év három legfontosabb ünnepnapján: Nagypénteken, Mária születésének ünnepén és a város alapításának napján, (dec 21-én.). Ezeket a drága anyagokból és csipkékből készült ruhákat nemes hölgyek készítették és adományozták. A ma látható darabok zömmel a 19-20. századból származnak.” (Wikipédia) A Madonna és a kis Jézus szobra úgy be van burkolva, hogy csak az arcuk és a kezük látszik ki a ruházat alól.
A nagyvilág általában kiváncsian gondol a kolostorok mélyén rejtőző kincsekre: Milyen kincsek lehetnek a kolostor titkos kamráiban elrejtve a világ szeme elől? Ez megnyílvánult a történelem folyamán többször, különösen a háborúk alkalmával, amikor elmenekültek a szerzetesek, ellenőrizetlenül hagyva a kolostor épületét. Mindig feltörték a kripták celláit a potya-kincskeresők. 1970-ben a kegytemplom kriptájában még láthatóak voltak ilyen feltört kriptasírok, szétzúzva a koporsók. Ez volt a II. világháború hagyatéka. 1849-ben az osztrák hadsereg tisztjei azzal gyötörték a kolostor elöljáróit, hogy vegyék elő a kripta rejtekhelyeiről a kolostor kincseit és a bivalybőrbe varrott pénzt. Honnan vették ezt az információt? – kérdezték az elöljárók. A falú népe elbeszéléséből. - Ebből világos az emberek képzelődése az elrejtett kincsekről.
Ismertetem a kolostor kincseinek leírását, a II. részben. Itten szó lesz leginkább a fémtárgyakról. Előre bocsátom a történeti megjegyzést: Nem egyarányú a történet, mivel az idők folyamán sok féle változáson ment át a kincsek sorsa. Több feljegyzés szól arról, hogy a kolostor sokszor kapott ajándékba kelyheket, monstranciákat, szelencéket, különféle edényeket. Most mégis azt mondhatom, hogy eléggé szegényes a mi régi kincstárunk. A háborús megpróbáltatások idején az ellenség a kolostor értékeire vetette magát és elrabolta. Gondoljunk csak a XVI. század végén a Székely Mózes pusztító hadjáratára, amikor feldúlták a kolostort, bántalmazták a testvéreket és kifosztották, minden értéket elrabolva. Az 1661-es török-tatár betöréskor felégették a kolostort a templommal együtt. P. Somlyai Miklós házfőnök menteni akarta, szekérre rakva a kolostor és templom értékes tárgyait. A pusztító tatár hordák utána mentek, beérték a csíkcsomortáni Aracspataka erdőben. Őt lekaszabolták, s a menekített tárgyakat elrabolták. Így érthető, miért nincsenek régi értéktárgyaink, vagyis kincseink.
A kegytemplom és a búcsú értékes tárgyai közé tartozik a kegytemplom főoltárának bal oldalán található Labarum, amit a nép labóriumnak nevez. A Labarum az ókorban, Nagy Konstantin (306-337) római császár idején hadizászló, a győzelem jelképe volt. A mostani Labarumot a pünkösdszombati körmenet középpontjában viszik, a körmenetet vezető főpapság és papság előtt.
Rómában négy Basilica Major (Nagybazilika) van: Szent Péter bazilika, Szent Pál bazilika, Lateráni bazilika, Sancta Maria Maggiore (Mária Nagyasszony) bazilika.
Basilica minor (Kisbazilika) a világegyházban több is van. Ezt a címet, méltóságot és kiváltságot a Szentszék külön pápai levéllel adományozza olyan templomoknak, amelyek történelmi, búcsújáróhelyi, vagy egyéb különleges jellegüknél fogva kiváltságra váltak méltóvá. Így nyerte el ezt a kitüntető címet a csíksomlyói kegytemplom is. Mivel ősi búcsújáró hely Somlyó, a különleges Mária-tisztelettel, 1948 január 23-án, XII. Piusz pápa Basilica Minorrá, (Kisbazilikává) nyilvánította.
A Csíksomlyón korábban megtelepedett ferencesek 1442-1448 között felépítettek egy gótikus stílusú templomot, amelyet Sarlós Boldogasszony tiszteletére szenteltek fel 1448-ban. (Sarlós Boldogasszony: Szűz Mária látogatása Erzsébetnél, július 2-án van a búcsúnapja.) A gótikus templom építésében a hívek mellett jelentős segítséget nyújtott a ferenceseknek Hunyadi János erdélyi vajda, hálából Istennek a törökök fölött aratott győzelemért (1442).
Ez a gótikus templom a következő három és fél évszázadon keresztül sok bővítésen és átalakításon ment át. Az 1661-es török-tatár betöréskor felgyújtották és a tetőzet teljesen leégett. Kijavították és ebben az alakjában egészen 1802-ig fennállott. Akkor lebontották és anyagát beledolgozták a mostani barokk templom falaiba.
Köztudott dolog, hogy helyenkint a boldogságos szűz Máriát ábrázoló szobrokat díszes ruhákba öltöztetik. 
A nagyvilág általában kiváncsian gondol a kolostorok mélyén rejtőző kincsekre: Milyen kincsek lehetnek a kolostor titkos kamráiban elrejtve a világ szeme elől? Ez megnyílvánult a történelem folyamán többször, különösen a háborúk alkalmával, amikor elmenekültek a szerzetesek, ellenőrizetlenül hagyva a kolostor épületét. Mindig feltörték a kripták celláit a potya-kincskeresők. 1970-ben a kegytemplom kriptájában még láthatóak voltak ilyen feltört kriptasírok, szétzúzva a koporsók. Ez volt a II. világháború hagyatéka. 1849-ben az osztrák hadsereg tisztjei azzal gyötörték a kolostor elöljáróit, hogy vegyék elő a kripta rejtekhelyeiről a kolostor kincseit és a bivalybőrbe varrott pénzt. Honnan vették ezt az információt? – kérdezték az elöljárók. A falú népe elbeszéléséből. - Ebből világos az emberek képzelődése az elrejtett kincsekről.
Ismertetem a kolostor kincseinek leírását, a II. részben. Itten szó lesz leginkább a fémtárgyakról. Előre bocsátom a történeti megjegyzést: Nem egyarányú a történet, mivel az idők folyamán sok féle változáson ment át a kincsek sorsa. Több feljegyzés szól arról, hogy a kolostor sokszor kapott ajándékba kelyheket, monstranciákat, szelencéket, különféle edényeket. Most mégis azt mondhatom, hogy eléggé szegényes a mi régi kincstárunk. A háborús megpróbáltatások idején az ellenség a kolostor értékeire vetette magát és elrabolta. Gondoljunk csak a XVI. század végén a Székely Mózes pusztító hadjáratára, amikor feldúlták a kolostort, bántalmazták a testvéreket és kifosztották, minden értéket elrabolva. Az 1661-es török-tatár betöréskor felégették a kolostort a templommal együtt. P. Somlyai Miklós házfőnök menteni akarta, szekérre rakva a kolostor és templom értékes tárgyait. A pusztító tatár hordák utána mentek, beérték a csíkcsomortáni Aracspataka erdőben. Őt lekaszabolták, s a menekített tárgyakat elrabolták. Így érthető, miért nincsenek régi értéktárgyaink, vagyis kincseink. 
LABARUM
Basilica Minor
