Szentmisék rendje: Vasár- és ünnepnap 8:00, 10:30, 18:00 Hétköznap 7:30 és 18:00 Gyónni a kolostor folyosóján található szobákban lehet. Április 13-án., kedden elkezdődik a szent Antal nagy kilenced. A szentmisék sorrendje: 8,00, 10,30 és 18,00.

A barokk templom

A Schmidt Konstantin építész tervei alapján 1804-ben kezdték építeni a csíksomlyói kegytemplomot és 1876-ban fejezték be, majd ugyanazon év augusztus 20-án szentelte fel Fogarassy Mihály erdélyi püspök.

 A templom berendezésének nagyobb részét Papp Miklós brassói festő és szobrász készítette, a mellékoltárok – Szent Ferenc-oltár, Szent Antal-oltár, Szent Erzsébet-oltár, Szent Anna-oltár, Nepomuki Szent János- és Keresztelő Szent János-oltár, Kortonai Szent Margit-oltár – és a kórus alatt a szenvedő Jézus oltára, valamint a szószék a XIX. század első felében készült. Külön értéket képvisel a templomban a stallum a szentélyben és a szószék az templomhajó déli falán. A kórust Pfeifer Antal gyergyószentmiklósi mester készítette el 1831-ben, az orgona pedig 1931-ben épült. A színes ablakok 1905–1911-ből valók, és a csehországi Grottauban gyártották. A főbejárati üvegablakokon Jézus és Mária monogramja, valamint a ferences jelvény látható. A Mária-kegyszobor jobb oldalán Szent István király, bal oldalán Szent László király szobra áll – Grödenben (Tirol) készültek 1905-ben és Runggaldier József szobrász alkotásai, magasságuk 2,60 méter.
Az 1980-as években készültek a sekrestye és a folyosó ajtaján lévő domborművek; alkotójuk Vincefi Sándor csíkszeredai szobrászművész. A templomhajóban, a bal oldali hosszú pad támláján látható domborműveket Imets László csíkszeredai művész készítette az 1980-as években – magyar és ferences szenteket ábrázolnak. A kórus alatt, a kijárat jobb oldalán a háromszéki főkapitány, Mikes Kelemen (nem a rodostói!) síremléke található (1686). A templom előcsarnokában, a tartóoszlopokon elhelyezett márványtáblák a somlyói rendház nagyjainak emlékét őrzik.
A templom diadalívén latin nyelvű kronosztikon áll:
 
ECCe MarIa pIo rVtILant tVa teCta nItore, qVae tIbI FrancIsCI tVrba pVsILLa LoCat.
 
Íme, Mária, tündöklő fényben ragyog hajlékod, mit Neked Szent Ferenc kisded nyája emelt.
A piros betűk – római számokként összeadva – a diadalív építésének dátumát eredményezik (1834); Erőss József kézdivásárhelyi mester építette.
A templom homlokzatán látható Mária-szobor rézből készített ötvösmunka. Rottenbacher brassói mester alkotása, és 1837-ben készült. A szobor felett latin nyelvű kronosztikon olvasható:
 
SpLenDor ab eLIsIs CeLebri reDIt arte rVInIs aeDIbVs Oh Virgo gLorIa nostra tVIs.
 
Ó Szent Szűz, mi dicsőségünk, a széthányt romokból jeles művészettel újul meg szentélyed.
A pirossal írt római számok az 1830-as évszámot adják (a tornyok építésének befejezési éve).
A templomot Urbanszky Fülöp kolozsvári festő festette ki 1911-ben. XII. Piusz pápa 1948-ban a templomot Basilica minor (Kisbazilika) rangra emelte. P. Écsy János házfőnök 1973-ban renováltatta a festést.
Templomlátogatóink sokszor fölteszik a kérdést: Miért van a templomunk tornyán kettős kereszt?
b_200_150_16777215_00_images_kepek_kettos_kereszt.jpgEgy kis tanulmányozás után a következő, valószínű feleletet adhatom: A “kétlabodás” kereszt Bizáncból került Magyarországra a XI. század végén. “Apostoli kereszt”-nek nevezték el. Ettől kezdve a magyar királyok koronázásakor, mint koronázási jelvényt, ezt is átadták. Az Anjou-kori Károly Róbert, vagy Nagy Lajos idejében (XIV.sz.) az Országalmára is föltették a kettős keresztet. (Katolikus Lexikon).                                                            
Missziós keresztnek is szokták nevezni a keresztények. Bizonyára a missziós tevékenységet folytató királyoknak, vagy szerzetesrendeknek engedélyezte a Szentszék, kiváltság képpen.
A Ferencrend kezdettől fogva végez missziós tevékenységet a keresztény népek körében. Ez a magyarázata annak, hogy a ferences templomok tornyán kettős kereszt látható. Csíksomlyón már a XV. század első felében megjelentek elődeink. Innen indultak a Kárpátokon túlra, a Moldvában letelepedet ősmagyaroknak a keresztény hitben való megerősítésére, lelkiekben való szolgálatára. A csíksomlyói végleges megtelepedés, kolostor építése, elsősorban azért történt, hogy itt legyen egy biztos támaszpontjuk, ahonnan átkelhetnek a Kárpátokon, feladatuk végeztével visszatérve, megpihenhetnek a kolostorban, készülhetnek az újabb misszióra. A moldvai csángókhoz való átjárás a Kárpátokon túlra, a XX. századig eltartott, a történelmi körülményekhez és lehetőségekhez viszonyulva.
Századok óta, az erdélyi obszerváns ferencesek szüntelenül járták itthon is az egyházmegyét, a plébániákat, és népmissziókat tartottak mindenfelé, igen nagy eredménnyel.
2015-2016

 

2015 pünkösdjére lefestettük a csíksomlyói kegytemplom két toronysisakját, egyéb bádog felületekkel együtt. A munkálatokat a Luna Alpin kft, székelyudvarhelyi cég végezte. Mivel alpinista cég végezte a munkát, gyorsan sikerült elvégezni az újrafestést. b_200_150_16777215_00_images_P1060840.jpg
A munkálatokat a zarándok ház felújításával folytattuk, ami a következőkben valósult meg: belső-, külső szigetelés, szobák felújítása, mosdók rendbetétele, új tusolók és WC-k kialakítása, mozgássérült rész elkészítése. Felújítottuk a fűtés rendszert is, amely magába foglalta a csövek cseréjét és új kazán vásárlását, villanyszerelés felújítása, raktárhelyiségek kialakítása. Egy új szobát is sikerült kialakítanunk, amely alkalmas a zarándok csoportok kísérőjének az elszállásolására. Mivel a tetőtéri ablakok nagyon rossz állapotban voltak újakra cseréltük. Ezzel egy időben a tetőn is elvégeztük a szükséges javításokat, mint új cserép alá való lécek, szigetelés. Ahol szükséges volt kicseréltük a cserepeket. b_200_150_16777215_00_images_P1060977.jpgKorszerűsítenünk kellett a ház csatorna rendszerét, hogy bele tudjuk csatlakozni a városi szennyvíz hálózatba.  Az új rendszerhez kapcsoltuk rá a kolostor épületét és a kegytemplomot is. Ezzel évtizedek lemaradását sikerült pótolnunk. Mindezekkel a beavatkozásokkal a zarándok ház alkalmasabbá vált az ide látogató csoportok fogadására. A tervezetben elirányzott munkálatok következő és egyben befejező lépése a „Zászlótartó talapzat felállítása” volt. Ehhez elsősorban a már korábban Gyergyószentmiklóson megmunkált köveket kellett ideszállítanunk. Miután a szállítás zökkenőmentesen megtörtént, kiástuk a talapzat helyét, amit betonnal kellett kiöntenünk. Mihelyt az időjárás és a beton b_200_150_16777215_00_images_P1070101.jpgállaga megengedte az előre legyártott kövek a helyükre kerültek.
 
 
 
 
 
Általános renoválás a kegytemplom sekrestyéjében.
2015. január 12-én elkezdődtek a munkálatok a sekrestyében a padlózat és falvédő berendezés felújítása végett. A jobb oldalon felbontottuk a régi padlózatot, a korhadt deszkákat eltávolítottuk. A homokot, sarat kiszedtük .A központi fűtőberendezés vascsöveit újakra  cseréltük. Így az új padlózat alatt tovább fog tartani a vasazat.
            Régészeti kutatás. A padlózat felbontásával megnyíltak a régi épületek alapfalai. Előtűnt az 1448-ban épült gótikus templom tornya  b_200_150_16777215_00_images_P1060726.jpg egy  részének alapfala és a régi sekrestye alapfalai. Az 1800-as években épült, sekrestye alapfalai nagyobb méretűek. Ezek a régi gótikus templom elbontott falaiból lettek kirakva. Még faragott köveket is találtak közöttük. A munkálatot Darvas Lóránd régészeti kutató és Kósa Béla művészet történészek végezték. A tényeket regisztrálva folytatódott a padlózat felújítása a tervezet szerint. A sekrestye renoválása elhúzódott április elejéig. A padlózat első részét cserefából készült hajópadlóból padoltuk le. A második részét, felén hátul, vágott kockakőből raktuk le. A falakat fehérre kimeszeltük, az oldalfalakat kazettás falburkolattal láttuk el. Ezt a munkálatot Sándor László István székelyudvarhelyi asztalos végezte. A bútorokat vízalapú festékkel festettük újra, a csillárokat aranyporral tettük ismét ragyogóvá.

 

 

 

 

 

Web Rádió:

Web Rádió app:

Aktuális témák:

Android - iOS