József atya írásai

József atya írásai olvashatóak itt

A kolostor kincsei IV.

  Basilica Minor

           Rómában négy Basilica Major (Nagybazilika) van: Szent Péter bazilika, Szent Pál bazilika, Lateráni bazilika, Sancta Maria Maggiore (Mária Nagyasszony) bazilika.
Basilica minor (Kisbazilika) a világegyházban több is van. Ezt a címet, méltóságot és kiváltságot a Szentszék külön pápai levéllel adományozza olyan templomoknak, amelyek történelmi, búcsújáróhelyi, vagy egyéb különleges jellegüknél fogva kiváltságra váltak méltóvá. Így nyerte el ezt a kitüntető címet a csíksomlyói kegytemplom is. Mivel ősi búcsújáró hely Somlyó, a különleges Mária-tisztelettel, 1948 január 23-án, XII. Piusz pápa Basilica Minorrá, (Kisbazilikává) nyilvánította.

A kolostor kincsei III.

LABARUM
 
 
A kegytemplom és a búcsú értékes tárgyai közé tartozik a kegytemplom főoltárának bal oldalán található Labarum, amit a nép labóriumnak nevez. A Labarum az ókorban, Nagy Konstantin (306-337) római császár idején hadizászló, a győzelem jelképe volt. A mostani Labarumot a pünkösdszombati körmenet középpontjában viszik, a körmenetet vezető főpapság és papság előtt.
Használa a XVIII. század elejétől van gyakorlatban. Ekkor alakult meg a gimnázisták körében a Mária Társulat (1730). A beavatási szertatást 1732-ben írták le; az akkori körmeneti felvonulásban már vitték a labarumot is. (Bándi 1894).1741- ben, – feljegyzés szerint, – a Szent Antal nagykilenced megnyitására a diákság a páter vezetésével körmenetileg, a Labarum kiséretében vonult ki a Kissomlyó hegyére, a Szent Antal kápolnához. Az 1748-as kolostori leltár említi az aranyozott ezüstből készített labarumot: Labarum argenteum deauratum.

A kolostor kincsei II.

Ismertetem a kolostor kincseinek leírását, a II. részben. Itten szó lesz leginkább a fémtárgyakról. Előre bocsátom a történeti megjegyzést: Nem egyarányú a történet, mivel az idők folyamán sok féle változáson ment át a kincsek sorsa. Több feljegyzés szól arról, hogy a kolostor sokszor kapott  ajándékba kelyheket, monstranciákat, szelencéket, különféle edényeket. Most mégis azt mondhatom, hogy eléggé szegényes a mi régi kincstárunk. A háborús megpróbáltatások idején az ellenség a kolostor értékeire vetette magát és elrabolta. Gondoljunk csak a XVI. század végén a Székely Mózes pusztító hadjáratára, amikor feldúlták a kolostort, bántalmazták a testvéreket és kifosztották, minden értéket elrabolva. Az 1661-es török-tatár betöréskor felégették a kolostort a templommal együtt. P. Somlyai Miklós házfőnök menteni akarta, szekérre rakva a kolostor és templom értékes tárgyait. A pusztító tatár hordák utána mentek, beérték a csíkcsomortáni Aracspataka erdőben. Őt lekaszabolták, s a menekített tárgyakat elrabolták. Így érthető, miért nincsenek régi értéktárgyaink, vagyis kincseink.

 

A kolostor kincsei I.

A nagyvilág általában kiváncsian gondol a kolostorok mélyén rejtőző kincsekre:  Milyen kincsek lehetnek a kolostor titkos kamráiban elrejtve a világ szeme elől?  Ez megnyílvánult a történelem folyamán többször, különösen a háborúk alkalmával, amikor elmenekültek a szerzetesek, ellenőrizetlenül hagyva a kolostor épületét. Mindig feltörték a kripták celláit a potya-kincskeresők.

1970-ben a kegytemplom kriptájában még láthatóak voltak ilyen feltört kriptasírok, szétzúzva a koporsók. Ez volt a II. világháború hagyatéka. 1849-ben az osztrák hadsereg tisztjei azzal gyötörték a kolostor elöljáróit, hogy vegyék elő a kripta rejtekhelyeiről a kolostor kincseit és a bivalybőrbe varrott pénzt. Honnan vették ezt az információt? – kérdezték az elöljárók. A falú népe elbeszéléséből. - Ebből világos az emberek képzelődése az elrejtett kincsekről.

A kegyszobor öltöztetése

Köztudott dolog, hogy helyenkint a boldogságos szűz Máriát ábrázoló szobrokat díszes ruhákba öltöztetik.
Több kegyhelyen is megfigyelhető ez: Pl. a Máriaczelli kegyszobor, amelyről ez a megjegyzés olvasható: „A szobrot díszes ruhába öltöztetik az év három legfontosabb ünnepnapján: Nagypénteken, Mária születésének ünnepén és a város alapításának napján, (dec 21-én.). Ezeket a drága anyagokból és csipkékből készült ruhákat nemes hölgyek készítették és adományozták. A ma látható darabok zömmel a 19-20. századból származnak.” (Wikipédia)  A Madonna és a kis Jézus szobra úgy be van burkolva, hogy csak az arcuk és a kezük látszik ki a ruházat alól.

 

Székely karácsony

Áron egymagában, fönn a Madarason
Hóba temetkezett csíki havasokon
Uram, fohászkodik, Fiad megszületett.
Karácsony este van, hogyha megteheted
Te, aki rendezed ezt a nagy világot,
Juttass nekünk is egy kicsi boldogságot.
   

Babba Mária

Itt vagyok Anyám!
Hivtál, s megérkeztem.
A távolban már látom
A Hozzád igyekvö
Keresztalják vonulását.
Látod
Tévelygö gyermekeid
Gyalogosan, szekérrel,
Autókkal és buszokkal
Sietnek elibéd.

Nemcsak egy-két igaz ember,

Keresztút a Kissomlyó oldalában (Jézus hágója)

Minden búcsújáró helyen van keresztút. Csíksomylón ezt a Kissomlyó nyugati oldalán állították fel. Az állomások egy-egy személy vagy búcsús csoport hitét és áldozatkészségét hirdetik. Székely népünk áhítattal járta és járja Krisztus keresztútját, a maga keresztútját egyesíti vele.

Pünkösdi napimádás a Kissomlyó hegyen

 

Utóbbi időben többször elhangzott ez a tudálékos kijelentés, hogy pünkösdvasárnapján reggel, napfelkeltével, a búcsús nép közül egyesek, kis csoportok, - különösen a moldvai csángók, - kimennek a Kissomlyó hegyre és ott imádják a felkelő napot. 

Ereklyék a kegytemplomban

             Ereklyék a kegytemplomban.

A csíksomlyói kegytemplom birtokában van több szent vértanú ereklyéje. Ez késztetett arra, hogy értekezzünk ezen ereklyék mivoltáról és eredetéről.